Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

Ferenc asztalossal együtt vállalja. A kerecsendi templom szószékét, valamint a kápolnai templom pródikálószékét 1784 és 1785 között készíti el. Ugyanekkor és 1787-ben szerepel az extrinitárius kolostor kapcsán, ahol 58 napig becsül Povolny János építőmester vezetése mellett. 48 Huszár Ferenc egri festő. Az egri városi összeírásokban 1784-től 1796-ig szerepel mint ház- és szőlőtulajdonos egri polgár, aki a város IV. negyedének 4. fertályában lakik. 1782-ben feleségül veszi Wittmann Antal egri festő özvegyét. így — az egri Hering-család révén — Wittmann Jánossal, Szikora Györggyel, Atzenhoffer Györggyel és Öreg Hösz János szobrásszal kerül atyafiságba. 1782-ben a kömlői templom keresztjót aranyozza. Valószínűleg ő festi Telekesy István, Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly egri püspökök arcképeit a megyeháza díszterme számára. 1785-ben ós 1787-ben Povolny János építőmesterrel együtt szerepel 58 napon keresztül, mint az extrinitáriusok becsüse. 1783-ban festi a tiszaörsi r. k. templom oltárképét (Szent Péter és Pál). 1792-ben elkészíti a felsőtárkányi Magdolna-kép ,,kis formáját" Maulbertschsel együtt. Erről 1794-ben Eszterházy véleményt nyilvánít; majd június 20-án elkészíti a róla szóló szerződést. 1793-ban festi a líceumi kápolna oltárkópét 180 forintért. (Ennek helyére Zirckler, majd Hesz János Mihály festménye került.) Meghalt Egerben 1798. január 13-án, 55 éves korában. Felesége, Wittmann Antalné született Hering Anna végrendeletéből kiderül, hogy a bükkzsérci félbehagyott munkát Huszár halála után özvegye, illetve annak segédje fejezte be. 49 Somodi István egri fazekasmester 1766 és 1790 között szerepel a városi adókönyvekben. Az egri jezsuita gimnázium reparáeiója alkalmával 1776-ban említik a nevét. Az extrinitáriusoknál 1785-ben és 1787-ben becsüsként működik. 50 Zavadovics (Zavadovits) Tamás egri fazekasmester. A XVIII. század végén az egyik legkeresettebb kályhásmester Egerben, aki az egri városi adókönyvek szerint 1771 ós 1795 között négy segéddel dolgozik. 1778-ban Gyöngyösi Tamás házának becsüseként említik. 1785 és 1787-ben pedig ugyanezen minőségben találkozunk vele az extrinitárius kolostorban. A megyeházán 1791—92-ben végez munkálatokat, és 1796-ban részt vesz a Foglárépületek restaurálása alkalmával adódó feladatok elvégzésében. Ugyanezen évben a cisztercita kolostornál munkálkodik, majd az extrinitárius templom, illetve kolostor részleges költségvetésénél szerepel. 51 Koncz Pál orgonákószítő, orgonamester. Egerben 1785 és 1805 között említik az adóösszeírások; Povolny János építőmesterrel együtt szerepel 1785-ben ós 1787-ben az extrinitáriusoknál, ahol az utóbbi évben 58 napig becsülnek. A kömlői r. k. templom orgonáját 1793-ban javítja ki. Végrendelete 1805-ben készült, amely a Csurgóban levő egri házáról és szerszámai felől intézkedik. 52 Jüsztl (Justel, Johel, Justl, Justel, Istli, Jisztl) egri — feltehetően olasz eredetű (Giusti) — harangöntő család. Legidősebb tagja, János, 1694 körül a leleszi templom másfél mázsás harangját önti. Jüsztl József 1755 és 1789 között működött Egerben. Az 1771. évi adóösszeírás szerint már a Harangöntő utcában lakik, ahol háza ós műhelye van. 1763-ban újraöntötte a Budán 1755-ben készült egerszalóki harangot, majd ugyanott a következő évben egy másfél mázsásat öntött. Jüsztl József 1771-ben felszereli a püspöki udvar kútjának bronz szívószerkezetét, majd 1773-ban átönti a ferencesek középső, megrepedt harangját Még ugyanebben az évben az 1709-ben készült ún. Rákóczi-harangot is újraönti (amelyet a XIX. század elején Berneeker Mátyás egri harangöntő ismét átönt). 1773-ban készül a keresztespüspöki és az óaradi minorita templom harangja. Két év múlva elkészíti a ferencesek második nagy harangját. Ugyanezen évben a gyöngyöspatai r. k. templom negyedik kis harangját vállalja el; ugyancsak 1775-ben önt egy harangot Egerbaktán, és ugyanott a templom számára négy gyertyatartót. 1776-ban kerül sor az egri székesegyház nagyharangjának kiöntésére, valamint a minorita templomban egy 28 mázsás harang elhelyezésére. A szűcsi templom harangjait 1781-ben ós 1787-ben készíti (Can. Vis. 1811). A Bátorban 1782-ben elhelyezett harang felirata: „FVDIT ME IOSEPHVS IÜSTELI AGRUA 1782." Ugyancsak Jüsztl József önti a tiszakürti harangot 1783ban, és ugyanezen évben a poroszlóit is (Can. Vis. 1819). Sőt, ekkor rendelik meg nála a püspöki palota bejárata fölé a kis bronz jelzőharangocskát is. 1785-ben Povolny Jánossal együtt szerepel az extrinitáriusoknál mint becsüs. 1789-ben önti a ceredi és a salgótarjáni harangokat. — 1795-ben már özvegye nevén van az üzem; és Jüsztl Rozália nevét viseli az a harang, amely 1796-ban készül a geszthelyi református templom számára (onnan 1814ben a Nógrád megyei ecsegi templomba kerül). A felsőtárkányi harang felirata:,, F VSA SVB ROZÁLIA IUSTEL ANO 1797 AGRIA." A tiszanánai 12 mázsás harangot 1799-ben kisebbre önti át a Jüsztl-műhely. A szihalmi toronyban függ a „ROSALIA JVSTLIN FVSASVB AGRI 1800" feliratú harang. — A család következő tagja (József fia) János, akit még 1837-ben is említenek. Ennek fia ifjabb Jüsztl József, akinek veje, Berneeker Mátyás fejezi be a neves egri harangöntő dinasztia működését. (Az adatok részben a szerző helyszíni gyűjtéséből valók.) 53 Fallenbüchl i. m. 133. 64 Az egri ferencesek História Domusának 1772. július 14-i bejegyzése szerint a szeminárium tetejét a negyedik contignatio (harmadik emelet) ráépítése céljából emelőgép segítségével felemelték, de mivel nem tudták az egyensúlyt tartani, az leszakadt. Eszterházy püspök haragjában megparancsolta a szerkezet szétrombolása!; augusztusban előbb a falakat húzták fel, a tetőt csak azután építették meg. 55 Egri Érs. Gazd. Ltár. Relatio pecept. 1784. Francz József 1792-ben ismét átépíti a szemináriumot. 56 Egri Érs. Egyh. Ltár. Tervek. I. 130/a és 130/b. Mindkettő színes tusrajz. Mérete 25 x 39, ül. 25 x 40 cm. — Az egyik felirata: „Plan zur ebner Erdt denen Trinitarier Kloster auf solche Art Bau zugerichtet werden, wie die Figur und beschreibung Weiset". Aláírás: „Johann Powolny Maurer Meister". — A másik felirata: „Plan von den 1-ten Stock denen Trinitarier Kloster, auf zolche art kann zu gerichtet Werden, wie die Figur und beschreibung Weiset". Aláírás: „Johann Powolny Maurer Meister". — Valószínűleg ugyancsak a feloszlatás idején készült a templom szentélye alatti kripta alap- és hosszmetszeti rajza. OL. Kam. Acta Ecel. Ord. f. 271. 96. Mérete 24 X X 36 cm. Év nélkül. Felirata: ,,

Secundum hanc delineationem dirigatur fabrica Crypto Agriensis fiat. dispositio Seu provisio pro Majori Ara Suo tempore fornici Crypto imponenda". 67 A gyöngyöshalászi templomban a padokon ós a sekrestyeszekrónyen kívül, amelyek az érett barokk stílus jegyeit mutatják, egy 1775—1780 között készült gyóntatószéket is — mint az egri trinitárius templomból származó berendezési tárgyat — tartanak nyilván. 68 Egri Érs. Gazd. Ltár. Tervek. II. 17/a ós 17/b. Delineatio Magazini Agriensis. Mérete 56 x 82, ill. 43 X 43 em. Színes tusrajz. Felirat: „Unterer Theil des w

T

eiss spaniger Klostors in Erla". Aláírás: „Joseph Francz Maurer Meister". Hátlapján: „Trinitariorum Agr. Claustri Nro 41. Delineationi Magazini Agriensis". — ,,Der obere Stockh". Hátlapján: „Trinitariorum Conventus, Agriensis". 59 Francz József a kor legkiemelkedőbb egri építésze. 1764-ben nyert polgárjogot Egerben mint Karlovicáról bevándorolt kőműves, az ottani Francz János kőművesmester fia. Francz Józsefet Josef Ignaz Gerl bécsi építész hozta Egerbe 1763 áprilisában a líceum pallérjául. 1764ben a kőműves céh jegyzőkönyve szerint az egri kőműves, kőfaragó és ács céh céhmestere. 1765-től 1801-ig folyamatosan szerepel az adóösszeírásokban, mint aki tizenkét segéddel dolgozik és akinek a város IV. negyedének 4. fertályában két háza és szőlője van. 1775-től mint a püspökség hivatalos pallérja működik. Felesége Miller Apollónia, Miller egri kőfaragómester leánya. 1807-ben készült végrendelete három építészeti szakkönyvet is felsorol. Meghalt 1810. július 13-án, 70 éves korában. A ciszterciek kriptájában temették el. — Működésének első állomása a líceum pallérsága, amelyet Fellner Jakab szüntet meg, aki helyébe Povolny Jánost állítja. 1770 körül a jezsuiták főoltárának architektúráját emeli. Ugyanez időben kezdi meg a tiszapüspöki templom ópí-