Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

ben kilépő párkányfejezetei fokozzák a felületek lüktető remegését. A fejezetek befordított kagyló­díszei éppoly egyéniek, mint a vezérpárkány fölött ülő, alsó szakaszukban kihasasodó heveder­bázisok. A főoltár volutás architektúráját a két oldalt nyitott ovális ablak, valamint a vezér­párkány fölött elhelyezett többi hasonló vagy he­gedű idomú ablak a boltozatokat, ill. a boltozato­kon tervezett freskókat fényözönnel borította volna el. E belsőtér szerkezete, művészi összhatása, részle­tei és elsősorban az alaprajz Kilian Ignaz Dientzen­hofer 1741 előtt épített prágai Szent Katalin-temp­lomának hasonló kialakítását, művészi elveit pont­ról pontra követi. A templom és a kolostor alap­rajzi sémáját Dientzenhofer Unter-Rotschowban (Dőlni Rocov) 1746-ban épült ágostonrendi reme­teségében ismerjük föl, míg a csonka egri homlok­zat Dientzenhofer karlsbadi (Karlovy Vary) Mária Magdolna-templomához igazodik (1732—36). Ezen s más analógiák és a mester egyéb magyarországi műveinek bemutatása az egri extrinitárius temp­lom mesterkérdésének megoldásához vezetett. 79 Az Országos Műemléki Felügyelőség a fentebbi értékelés tudatában a templom állagmegóvási munkálatait 1958-ban megindította. Ennek során Perge Sándor (IPARTERV, Rácz György csoportja) elkészítette a tetőzet ácsterveit, s a Felügyelőség műemléki palával alakította a héjazatot. A temp­lomtérben az Iparművészeti Múzeum már Egerbe szállított vasgyűjteményéből Országos Fassola Vasmúzeumot óhajtottak létesíteni. A terv azon­ban nem valósult meg. 1960-ban Bakó Ferenc egri múzeumigazgató javaslatára a városi tanács elfo­gadta a templom előadóteremmé való alakításának gondolatát. A korszerű átalakítási terveket Hofer Miklós (KÖZTI) készítette, a helyreállítást a Felügyelőség egri építésvezetősége (Fuksz Nándor) kivitelezte Détshy Mihály művezetési irányítása mel­lett. Az egri Gárdonyi Géza Színház — átépítésének időszaka alatt — teljes egészében az extrinitárius templomban fog működni. Később az épület — mint annak kamaraszínháza — kórusok, balettek, nagyzenekari művek és modern felfogás­ban rendezett operák bemutatására alkalmas elő­adó-, ill. hangversenyterem gyanánt szolgálja majd kulturális életünket. így válik az eddig úgyszólván ismeretlen műemlék Eger egyik lát­ványosságává, így jut számára végre méltó szerep és korszerű rendeltetés. Voit Pál 240. kép. Az egri trinitáriusok templomának terve nyomán készült XVIII. századi metszet a kéttornyos homlokzattal

Next

/
Thumbnails
Contents