Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

227. kép. Az egri extrinitárius templom keresztmetszete (Wälder Gyula rajza) Mária Terézia arcképével.

23 1768. február 4-én már a templom ablakainak elkészítését is számlázzák, és ugyanez időben Ressunken (?) Frigyes lakatosmester 31 forintot vesz fel a trinitáriusok sekrestyéjében álló szekrény munkálataiért.

24 A szekrény azonos azzal a háromszakaszos, tölgyfából faragott sekrestyeszekrénnyel, amely megcsonkítva ugyan, de máig fennmaradt a gyöngyöshalászi r. k. templom sekrestyéjében. Ugyanekkor készülhettek azok a padsorok is, amelyek szintén Gyöngyöshalászin találhatók, és az egri ,, fehérbarát ok" kolostorának feloszlatása s ingó javainak elárvereztetése után kerültek oda. Ügy látszik, a templom helyreállítása és berendezése nagyjából elkészült, olyannyira, hogy 1770. június 10-én „Ferenc-atya" ott első magyarnyelvű prédikációját elmondhatta. 1771. május 26-án pedig megtartották az első ünnepélyes istentiszteletet is. A legfényűzőbb kialakítású a főoltár volt, amelyet 1775-ben állítottak föl. Tabernákulumára külön szerződést kötöttek, mert a kor szokása szerint egy-egy komplex feladat megoldását — mint amilyen a templomi oltár is volt — több, különböző mesterséget űző kézművesre, illetőleg művészre bízták.

25 Az egri trinitáriusok templomuk ,,alabástrom" szentségházát sajátos módon egy magyarigeni kőfaragóval, Lemhényi Andrással csináltatták meg. A latin nyelvű szerződés szerint a kapott tervrajz alapján készíti el Lemhényi a négy alabástrom oszlopon álló tabernákulumot. A csiszolt „alabástrom" oszlopokért 202 rajnai forintot vett fel.

26 A Gyulafehérváron aláírt szerződés a trinitáriusok országos kapcsolataira világít, s bizo-