Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Tóth János: Népi műemlékek vizsgálata

NÉPI MŰEMLÉKEK VIZSGÁLATA A 13/1949. sz. tvr. biztosítja a kiemelkedő jelentőségű nejű építményeknek és környezetüknek műemléki védelmét. A védelem érdekében a műemléket fel kell kutatni, a műemléki jegyzékbe fel kell venni, és védelmét biztosítani kell. A népi műemléki kutatás „feltárja" azokat a régi településeket, ahol az alaptípus hagyatéka még él (két beltelkes-, szeres- stb. települések), és ahol a népi építőkultúra magas szinten jelentkezik. Megkeresi azokat a népi lakóházakat, gazdasági, ipari és szakrális építészeti alkotásokat, amelyek a népi építőkultúrának értékes dokumentumai, amelyekben a tájra jellemző alaprajzi vag}" szerkezeti alaptípus hagyatéka, vagy fejlődésének valamelyik fázisa fellelhető, továbbá, amelyekben az egyes stíluskorszakok térbeli és formai hagyománya emlékezésszerűen benne él. A népi műemléki kutatás végül megkeresi az egyes kiváló népi mesterek építészeti alkotásait, körülhatárolja az ő működési körüket, és felméri a népi építőkultúrát formáló hatásukat. A népi műemléki kutatást az Országos Műemléki Felügyelőség Tudományos Osztályának népi építészeti csoportja készíti elő. Tanulmányozza a vonatkozó történelmi, néprajzi, földrajzi, statisztikai stb. szakirodalmat. Bekapcsolódik a műemléki topográfiai munkába. Áttanulmányozza a múzeumok, az Országos Műemléki Felügyelőség népi építészeti foto- és rajzanyagát; továbbá az általános tájékozódás és a kiemelkedő értékű népi műemlékek megállapítása és védelme érdekében gyors helyszíni kiszállásokat rendszeresít. E munkálatok alapján állapítja meg a kutatási munka sürgősségi sorrendjét. A kutatást az Építésügyi Minisztérium tervezőirodáinak — elsősorban a VÄTERVnek — építészei, a múzeumok néprajzos muzeológusai, valamint az irodáktól és múzeumoktól független szakemberek végzik, az Országos Műemléki Felügyelőség megbízása alapján. A kutatást előkészítő tanfolyam előadási anyaga minden kutató részére rendelkezésre áll. A kutatók végzett munkájuk dokumentumait az Országos Műemléki Felügyelőséghez nyújtják be. Alábbiakban vázoljuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kutatás öt esztendeje alatt az irányítók és a kutatók megszereztek. Ezek a tapasztalatok a kutatási munka kiszélesítését eredményezték a népi település, a ház, a gazdasági, az ipari és a szakrális építészeti kutatás területén. /. A településkutatás a régi településalakok maradványait vizsgálja. Györffy István a II. József korabeli térképek alapján megállapította, hogy Borsod megyében milyen települések voltak kertesek.

1 Az új falukutatás s a vele kapcsolatos térképtári kutatások alapján a kutatók a helyszínen állapítják meg, milyen mértékű hagyatéka él még ma is a kétbeltelkes települési rendszernek. Ehhez a településalakhoz tartozik az a falutípus is, amelyben a csűrök és istállók egy csoportban — a falun kívül — helyezkedtek el. A kétbeltelkes (kertes) Átányt Fél Edit és Hofer Tamás évekig vizsgálta. A levéltári és a helyszíni adatok alapján megállapították a település régi alakját, fejlődését, és leírták a benne élők életmódjának minden mozzanatát, amelyről a néprajz tudni akar. Hasonló munkát végzett Vajkai Aurél Szentgál vizsgálatával. Évtizedes munkája könyvalakban is megjelent.

2 Egyik falukutatónk, Asós József magával vitte a kutatandó települések csaknem százesztendős térképeit, és ezek segítségével megtalálta azt a két romos, ma már összedőlt, hatszögletű alaprajzú, billenő kapuzatú pajtát, amelyről eddig szakirodalmunk nem tudott (Arka és Korlát, BorsodAbaúj-Zemplén megye). Szerző Szalafő szereit vizsgálta meg az 1859. évi térképek alapján, és azt kutatta, hogy a szalafői kerített házakból és sajátos gazdasági épületekből mi maradt fönn napjainkra. E vizsgálatok a legértékesebb szalafői műemlékek megállapítását és ezzel eszmei védelmük alapját biztosították. Fontos feladat: fel kell kutatni a levéltárakban a régi határjárások adatait, fel kell tüntetni a térképeken Bél Mátyás topográfiai feljegyzéseit, a II. József-korabeli térképek és az úrbéri rendezés előtti állapotot. Az ilyen térképek biztos támpontokat nyújtanak az egyes korok falutípusainak megállapításához; emellett a faluközpontok és a falusi terek kialakulására vonatkozóan is értékes adatokat szolgáltatnak. Falukutatóink akkor végeznek eredményes munkát, ha kutatásuk előtt beszerzik a felkutatandó települések régi térképeit, és azok alapján állapítják meg, milyen volt a régi település alakja, mit