Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Sallay Marianne – Sedlmayr János: A soproni középkori zsinagóga

Épületünk második építési periódusát a XV. századra tehetjük. Valószínűnek tartjuk, hogy a század második felében került erre az átalakításra sor, amikor Mátyás király uralkodása alatt a zsidók anyagi helyzete — a privilégiumok megerősítése folytán — megerősödött.

20 Sajnos, ebből az építkezésből kevés tárgyi bizonyítékunk maradt meg. Inkább csak következtetni tudunk a meglevő részletekből. Lényegében a terem belső megjelenésén nem változtattak, csupán gazdagabb díszítéssel látták el, és előcsarnokkal bővítették. Mindez megerősíti azt a feltevésünket, hogy az építkezés abban az időben történt, amikor a meggazdagodott zsidóság zsinagógájában is kifejezésre akarta juttatni gazdasági erejét. A XV. századi építési munkák legértékesebb maradványai az ablakok mérművei. Ekkor készültek ugyanis az egyszerű, de már az 1400-as évekre mutató mérművek. A hármas és négyes osztatú ívek összeszerkesztése már a Parler-iskola hatását mutatja (az utólagos behelyezést bizonyítja a szárkövek és a mérművek profiljainak eltérése). A keleti fal egyik ablakának gótikus vasrácsa a magyar középkori vasművesség érdekes példája. Vízszintes osztása eltér az általában szokásos függőleges szilárdító rúd vagy rudak közé szerkesztett rácsokétól. Jelentőségét fokozza, hogy Magyarországon alig ismerünk olyan középkori ablakrácsot, amelyet eredeti helyén tártak fel; illetve: igen kevés maradt meg, elpusztultak, vagy idők folyamán kicserélték őket. Végül ebben az építési periódusban készülhetett, a feltárás ismertetésekor már leírt két gótikus ajtókeret formájából következtetve, a mai lakóház középső traktusa helyén, a már rekonstruálhatatlan előcsarnok. A későbbi építkezések a zsinagóga részbeni pusztulását, részbeni átalakítását és teljes beépítését jelentették. E munkák nyomán évszázadokra eltűnt Sopron jellegzetes és a magyar középkori építészet egyedülálló emléke. Csak az 1957—59. évi kutató- és helyreállító munka hozta ismét napvilágra, és ha teljes egészében nem is tudtuk, de belső térhatásában igyekeztünk az eredetinek megfelelően visszaállítani. Sallay Marianne —Sedlmayr János JEGYZETEK 1 Riedlmayer Gyula kutatása, - Csatkay—Bercsényi, Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1956,'299. 3 A város történetére vonatkozó adatokat és megállapításokat Mollay K. Sopron vármegye vázlatos története című tanulmányából vettük át. Megjelent: Csatkai—Bercsényi i. m. 39—112. 4 Házi J., Sopron szabad királyi város története. I. köt. 41. old. 84. sz. — Pollák M., A zsidók története Sopronban. Bp. 1896, 253. 5 Pollák i. m. 257—258; Házi J'., Az 1379. évi soproni telekkönyv. Soproni Szemle (1958) 105—118; Scheiber S., A feltárt középkori soproni zsinagóga. Soproni Szemle (1958) 3—12. 6 Pollák i. m. 60—61. 7 Az európai középkori zsinagógák története, építési módjai és típusai: Krautheimer, R., Mittelalterliehe Synagogen. Berlin 1927. 8 A XII. századtól megjelenik a zsinagóga elnevezés mellett a scola Judeorum és a Judensehule elnevezés is. 9 Házi előbb i. m. II/3. 210. 19 Uo. 1/3. 219. old. 262. sz. — Scheiber i. m. 3—5. 11 Gerichtsbuch. 139. old.Soproni Városi Levéltár. Lad. IX. et I. Nro 3. (Mollay Károly adata.) — Scheiber i. m. 5. 12 Gedenkbueh. 49. old. Soproni Városi Levéltár. Lad. IX. et I. Nro 2. et nb. (Mollay Károly adata.) — Scheiber i. m. 5. 13 Az Uj utca 9. sz. ház lehetett. A 1 1. sz. ház kapualjából ma is nyílik egy gótikus ajtó a 9. sz. ház pincéjébe. 14 Scheiber i. m. 5. 15 Házi előbb i. m. 1/7. 219—220. old. 169. sz. 16 Uo. 282—285. old. 228. sz. ''Pollák i. m. 186—187. 18 Grundbuch. Fol. 148b. (Mollay Károly adata.) — Scheiber i. m. 5. 19 Pollák i. m. 186. 20 Az 1554—1580 közti soproni telekkönyv. 140. old. (Házi Jenő adata.) — Scheiber i. m. 6. 21 A. mérművek ós kőkeretek rekonstrukciói Szakái Ernő munkái. — Krautheimer i. m. 193. 23 Uo. II. 24 A soproni építőműhellyel és munkásságával foglalkozik: Bercsényi D.. Sopron ós környéke műemlékei. Bp. 1956, 113—128/ 25

A bordaprofilok típusaival foglalkozik: Várnai D., Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. Bud. Rég. XVI. köt, Bp. 1955, 363—368. 26 Pollák i. m. 35. DIE MITTELALTERLICHE SYNAGOGE VON SOPRON In den Jahren 1957—1959 haben wir in Sopron die mittelalterliche Synagoge erschlossen und hergestellt. Diese Arbeit ist nicht nur für die ungarische Baukunst des Mittelalters, sondern auch für die ganze europäische Baugeschiehte von Bedeutimg. Im hinteren Trakt des in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts in der Űjgasse No. 11 (im Mittelalter Judengasse) erbauten Wohnhauses dehnt sich der Synagogensaal von rechteckigem Grundriß aus. Seine mittelalterliche Vorhalle ist völlig umgebaut worden, lediglieh zwei Türen aus dem 15. Jahrhundert zeigen, daß der Gebäudeteil früheren Ursprungs ist als das Wohnhaus. Die Türrahmen der in den Saal führenden Tür waren auch vernichtet, nur mehr die Öffnung war zu finden. Der Saal ist zweijochig und von einem gotischen Kreuzrippengewölbe überdeckt, Die Rippen des westlichen Joches sind im Laufe der späteren Umbauten vernichtet worden

. Diese und den Gurtbogen zwischen den beiden Gewölben haben wir an Ort und Stelle, ohne Nachahmung der Fugenverteilung, mit Schablonen ausgezogen angefertigt. Das einstige Fußbodenniveau konnte eindeutig bereits nicht mehr festgestellt werden. Die Nordwand des Saales ist geschlossen, die drei anderen Wände sind durch je zwei sehmale, spitzbogige mit Maßwerk ver-