Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Sallay Marianne – Sedlmayr János: A soproni középkori zsinagóga

200. kép. A soproni zsinagóga hosszmetszete és alaprajza •l^OO KÖBÜL a sopronira emlékeztet; sőt itt a feliratos márványcsík is megtalálható. A miltenbergi zsinagóga előtere ma már szintén nincs meg, de nyugati bejárata még megtalálható, bár a XVII. század elején átalakították. Krautheimer, idézett művében, mindjárt a bevezetésben leszögezi, hogy a különböző zsinagógáknak közös formaképzése, egységes, a többi épülettől megkülönböztető művészeti nyelve nincs. Megjelenésüket mindig a hely és keletkezésük kora határozza meg, azaz stílusukban beilleszkednek a környező terület és a kor művészeti áramlataiba.

23 Valóban kétségtelennek tartjuk, hogy épületünk a XIV. században már fennálló és virágzó soproni építőműhely alkotása.

24 A soproni és miltenbergi zsinagógák közötti azonosságok — különösen a méretek egyezése, a viszonylag egyszerű megjelenés — mégis felhívják a figyelmet néhány el nem 201. kép. A miltenbergi zsinagóga hosszmetszete ós alaprajza hanyagolható szempontra: 1. A fenti két zsinagógánál a terem hosszméretének és szélességének aránya 1,5:1. Átnézve több alaprajzot, megállapíthattuk, hogy ez az arány nagyjából mindegyiknél megtalálható. Az így keletkezett, megközelítőleg centrális belső tér volt a legmegfelelőbb arra, hogy a középen elhelyezett felolvasóasztal minden oldalról jól látható és az elhangzó beszédek, ítélethirdetések stb. jól hallhatóak legyenek. 2. A soproni zsinagógának a miltenbergivel való rokonságát magyarázhatja az építtetőknek az a nagy szerepe, amivel a középkori építészetben feltétlenül számolnunk kell. A sokat utazó és így sok helyen