Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Mendele Ferenc: A pécselyi Öreghegy szőlőpincéi

172. kép. Kisleshegyi préshá/.pince A présházas lyukpincék a vincellérek állandó lakhelyéül is szolgálhattak, és ez a falusi lakóházzal teljesen megegyező alaprajzi elrendezést igényelt. Ilyen értelemben feltételezhető, hogy a paraszti építkezések új anyagait — a XIX. század elejétől kezdődően a követ (ezen a területen általában a bazalttufát) — és az új építési anyagoknak legjobban megfelelő szerkezeteket — az új építési gyakorlatot — a szőlőgazdasági épületek építésénél kezdték alkalmazni. A szőlőbeli építkezések közel azonos igénye hozta közelebb a történeti stílusok szellemében építkező főúri, a nemes által alkalmazott, a XIX. század elején kialakuló építőmesteri, valamint a jobbágyi, csak bizonyos értelemben kezdetlegesebb építési gyakorlatot. (A templomok, várak, kúriák építése csak egy-egy szerkezeti megoldás • • boltozat falazása, vonóvasak alkalmazása vagy forma - - oszlopos, boltíves tornácok — továbbélését eredményezhette a paraszti építési gyakorlatban.) Ettől függetlenül is a XV—XVI. századtól kezdődően a kisnemesek és a módosabb parasztok helyzete lehetett annyira közel egymáshoz, hogy egy-egy jó szőlőtermelő vidéken azonos módon építkezhessenek.

24 Döntő különbség a méretekben nem lehetett — természetesen a más rendeltetésű dézsmapincéket és az uradalmi, urasági borpincéket kivéve —, mert a szőlőhegyi demokrácia azt eredményezte, hogy a jobbágy anyagi erejének legnagyobb részét ebbe a munkába fektette, s ez a tény eredményezte e változatos és mégis sajátságosan egységes, gazdag szőlőhegyi építkezést. A nem megfelelő terepviszonyok, esetleg a gazdasági fellendüléssel együttjáró szőlőfeldolgozási és tárolási igények ugrásszerű növekedése eredményezhette annak az összetartozó présháznak és lakóháznak az építését, amelyiknél a présházas lyukpince szintben egymás alá rendelt két egysége, a lakórész — a szoba, a konyha és az istálló —, valamint a szőlőgazdasági helyiségek — a présház és a pince - külön épületben találhatók meg. (A présház oromfalán :,,ANN() DOMINI 1770".) A lakóház mindhárom helyiségének jelenleg különkülön bejárata van, de feltételezhető, hogy a később istállónak használt dongaboltozatos helyiség volt eredetileg a belső pince, és a jelenlegi konyhában állt a bálványos prés. Az istálló dongaboltozatos {efedésén kívül ezt a feltevést támasztja alá a konyha és istálló közötti befalazott ajtó jelenleg is meglevő kiváltógerendája. A lakóház már rom, az esetleg később (1770-ben) épült présházat és a dongaboltozatos pincét azonban ma is használják.

25 12 Bfagyar Műemlékvédelem 177