Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

s az azt követő évtizedekben, a falu összes lakója elfért. Mint a fentiekből kitűnik, a templom első átépítését, a három kisméretű, gótikus ablak készítését a XIII. század második felére, legkésőbb a XIV. század elejére tesszük. A templom második átépítése, amely jelentős bővüléssel járt, a XIV. században, legkésőbb a XV. század elején következhetett be. Ekkor hosszabbították meg a hajót a jelenleg ismert méretre, s ennek az épületrésznek déli falában — közepe táján — készítették azt a keskeny, de a korai gótikus ablakoknál magasabb és formailag is fejlettebb gótikus ablakot, amelyet később — a XV. század közepe táján — először egy kisebb, majd két nagyobb gótikus ívvel alsó részénél átmetszettek, s el is falaztak. A második átépítés idejére tehető a didadalív feletti elfalazott ablak és az északi oldalon feltárt sekrestye vagy kápolna létesítése. Ebből az időből már több történeti adatot is ismerünk Lovászpatonáról, de sajnos egyik sem tesz említést a templommal kapcsolatos építkezésekről. Az azonban kiderül, hogy Lovászpatona bizonyos vonatkozásban jelentősebb, mint a szomszédos falvak; ugyanis minden esetben a patonaiak okoznak károkat a szomszédos kajánaknak, akik apátsági jobbágyok. Patonán akkor királyi tisztek élnek. 1373 júliusában nádori rendelettel tiltják el a patonaiakat attól, hogy saját bíráik legyenek és apátsági jobbágyokat ítéljenek el. A rendelet dacára, 1380-ban újra rátörnek a patonaiak Kajárra, s a Fizog patak keleti részén, a Szerdahellyel határos szántóföldeket elfoglalják, felszántják és bevetik. Valamiféle birtokjogi vita húzódhat meg a zaklatások mögött, mert még a következő században is állandóan történnek hasonló zaklatások Kajárral kapcsolatban. 1435-ben Csupor Pál bán fiai, Ákos, Gergely, Demeter, valamit Csupor István özvegye és fia, Gáspár, patonai tisztjük vezetése alatt jobbágyaikkal lerontják a kajári határt és megszerzik Szűzkutat (Köbölkút). Tettük miatt Mihály apát panaszt emelt. Két évvel később Csupor István özvegye és fia 72 aranyforint kárpótlást fizet az apátnak az okozott károk fejében.

20 A monoszlai Csuporoknak Zsigmond király adományozta Patonát még 1405 előtt.

21 Minthogy a Csuporok 40—50 éven keresztül birtokolták Patonát — amely a fenti adatok alapján feltételezhetően népes falu lehetett —Jogosnak tűnik a templom második átépítésének, jelentős bővítésének a Csuporokkal kapcsolatban való említése. 1450-ben már a Garaiak tulajdona Patona, akik a porvai pálosoknak lovászpatonai határhoz tartozó szőlőt adományoznak.

22 Később a némái Kolozscsalád birtokolja a falut. Az apátsággal ők is vitába keverednek. Némái Kolozs László 1470-ben azzal sértette meg az apát jogát, hogy egy elbocsátott patonai jobbágynak lefoglalta 60 forint értékű javát. De a régi vita is tovább tartott. A patonai jobbágyok a kajári réteken legeltettek, s amikor állataikat a ka j áriak behajtották, fegyverrel támadtak azokra. 1490-ben Kolozs László jobbágyai ismételten lerontják a kajári határokat.

23 A XV. század második felében következett be a lovászpatonai templom harmadik átépítése, bővítése. Ekkor nyithatták meg a keleti falban a diadalívet, és ugyanekkor építhették a sokszögű szentélyt. A déli homlokzat elé egy sarkain támpillérekkel erősített kápolnát építettek, s minden bizonnyal ez időben készítették a kápolna feletti két, téglalap alakú ablakot is. Valószínfínek tartjuk, hogy a két szélső román kori ablak belső részének rézsűs kialakítása is akkor következett be, amire az előbb említett két gótikus ablak belső kialakításával egyező formai megoldás utal. A déli kápolna terét a hajó teréhez kapcsoló, a korábbi falba később nyitott két nagy gótikus ív e helyen igen érdekes megoldás. Ugyanis kialakításában a mester a többhajós templomtereknél használatos szerkezetet vette alapul, ahol az ívek és a két tér között csak pillérek vannak. Úgy tűnik, ebben az időben ez ismert bővítési mód lehetett, csak erre eddig nem figyeltünk fel. Hasonló megoldás mutatkozik a csecsei lebontott r. k. templom északi

24 és a zalaszántói r. k. templom lebontott északi kápolnáinál is.

25 Minthogy a három említett példa az országkülönböző részein fordul elő, ez bizonyos fokú általánosítást enged meg. Valószínűleg még számos hasonló példát találunk majd a probléma felvetése után. E korszakkal a templom középkori története talán be is fejeződött. A Mátyás halálát követő és a mohácsi katasztrófát megelőző zavaros idők alatt nemigen történhetett jelentősebb építkezés, ilyennek a templomon sem mutatkoznak nyomai. A XVI. századból csak néhány szűkszavú adatunk van Lovászpatonára vonatkozóan. 1522ben és 1524-ben említik a lovászpatonai plébánost.

20 1549-ben és 1566-ban török seregek pusztítanak a környéken, 1572-ben a szomszédos Kajár a töröknek adózik. 1593-ban a lakosság megmaradt része is elmenekül. Csak Győr visszafoglalása után, a XVII. század elején kezdenek volt lakói visszatelepülni.

27 Ez időben, 1567-ben, Miksa király Thury Györgynek adományozta a férfiágon kihalt némái Kolozs-család birtokait, köztük Lovászpatonát is. Az adományozás ellen csak a Hathalmiak tiltakoztak. Thury György halála után az árvák gyámja Thury Benedek lett, aki a birtokot sajátjaként kezelte. A király intésére 1574-ben megígérte, hogy visszaadja Patona felét és az ingóságokat. Istvánffy Miklós 1575-ben kelt jelentéséből tudjuk, hogy ígéretét nem teljesítette, hanem inkább fivérével, Farkassal elfoglaltatta a birtokot és mindent elvitt onnét.

28 Ilyen körülmények között biztosra vehető, hogy a templom is csak pusztult, s valószínűleg a plébánia is megszűnt. Minden bizonnyal a XVII. század elején betelepedő lakosság nagyobb része már evangélikus lehetett ; ők azután birtokba vehették a feltehetően elhagyott templomot. 1639-ben a szomszédos Kajáron az új hit híveinek tanuló gyermekeit említik. Kajár a pannonhalmiak birtoka volt, és mégis emlegetik ott az új hit híveit, akiknek tehát Lovászpatonán még inkább feltételezhető jelenlétük. Egy 1750-ből származó templomvizsgálat tanúbizonyságai közt