Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

147. kép. Az északi homlokzat a munka befejezésekor kori falusi templomaink között építéstörténeti szempontból jelentős emlék — a különböző korok építkezéseinek emlékei egyik hazai falusi templomunknál sem mutathatók be ennyire szemléltető módon és mégis harmonikus egységben — belső terének kutatására és helyreállítására, amikor a nyitva maradt kérdésekre is választ kaphatunk. Az 1959-ben végzett falkutatások során felvetődött kérdésekre az 1960. évi ásatás világosságot derített. A hajó déli falában feltárt két nagy gótikus ív valóban egy kápolnával kapcsolta össze a hajót. A kápolnát délkeleti és délnyugati sarkain átlósan elhelyezett támpillérek erősítették. A 2. sz. kutatóárokban megtaláltuk az oltár maradványait is. Az északi oldalon feltételezett kápolna vagy sekrestye falait az 5—8. sz. kutatóárokkal kerestük meg. Mind a kápolna, mind a sekrestye további falai is felszínre kerültek a templom körül végzett terepszint-süllyesztés során — 60—80cm mélységben—; ez a templom további nedvességének megakadályozása érdekében történt, minthogy a külső terepszint magasabb volt a hajó belső szintjénél. A tereprendezés során a torony délnyugati sarkánál, a hajó délnyugati sarkán levő támpillérnél és a torony, valamint a hajó északi szögleténél ismeretlen rendeltetésű falmaradványok mutatkoztak. Az előkerült fal148. kép. A déli homlokzat román kori és kora gótikus ablakai maradványok a déli — kivéve a kápolna déli falát — és az északi oldalon egyaránt láthatók. A régészeti feltárás során — amely egy hétig tartott — csak a tervezés és műemléki helyreállítás számára lényeges adatok megszerzését tűzhettük célként magunk elé. Bolygatatlan réteget csak az 1. sz. kutatóárok nyugati felében értünk, a falalapozás alatt.

11 Ilyenformán rétegből származó régészeti leletet nem is találtunk. Néhány jellegtelen edénytöredéket, bolygatott emberi csonttöredéket találtunk a felső, törmelékes rétegben. A tereprendezési és állagmegóvási munkák során azonban néhány olyan lelet került elő, amelynek említését szükségesnek tartjuk. A hajó északnyugati sarkánál álló támpillér nyugati oldalán a betonozáshoz ásott gödörből néhány rézhuzalra fűzött gyöngy és csontok kerültek elő. Valószínűleg egy sírt bolygattak meg. Innen került elő egy rombusz alakú római padlótégla is. A tereidrendezés során néhány peremes, római téglát is találtak. Bár ezek a római leletek szórványanyagnak számítanak, mégis figyelmet érdemelnek, s felvetik annak lehetőségét, hogy ezen a területen római település volt.

12 Az emberi csontmaradványok és a szentély mögött előkerült sírkő alsó része megerősíti azt a feltevést, hogy itt a templom körül még a XVIII—XIX. században is temetkeztek. Bottyán János idézett dolgozatában három