Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

ablaknak elfalazása után készült vakolatok ezeken vöröses színeződést találtunk — igen hasonlítanak egymásra. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy időben falazták el ezeket a nyílásokat. A két nagy gótikus ívből arra következtettünk, hogy itt egy kápolna állhatott, amelynek terét a nagy ívekkel kapcsolták a hajó teréhez. Ezek után megkezdtük a felső szintek kutatását. A három kisméretű ablak fölött — azokkal csaknem azonos tengelyosztással — három félköríves záródású ablak maradványát találtuk. A középső teljesen épségben került elő. Ennek belső nyílása keskeny résablak, nem bővül ki, mint a másik kettő. A belső falsíkon vakolatleveréssel megállapítottuk, hogy a résablak káváját lapos kövek felhasználásával alakították ki. Az ablakot később belülről elfalazták, külső részét falfülkeként meghagyták és vakolt kereteléssel látták el. Ez az átalakítás a XVIII—XIX. században történhetett. Az ablak kibontásakor megfigyeltünk egy csekély mélységű, ék alakú hornyot, amelybe egykor az ablakot záró üveg kerete illeszkedett. A kibontáskor az ablak alsó nyugati sarkában megtaláltuk a kör alakú ablakszemek ólomba foglalt maradványait. Ettől az ablaktól keletre egy hasonló, csaknem épségben levő, nyugatra pedig egy erősen megcsonkított ablakot — csak a kávák indításai és a könyöklő maradványai kerültek elő — tártunk fel. E két ablak belső oldalát — hogy több fényt nyerjenek — később kibővítették. E három egyforma felső ablakot — figyelembe véve a három alattuk levő, kisméretű, g(>tikus ablakot, amelyeknél későbbiek semmiképpen sem lehetnek építészeti, történeti és formai meggondolások alapján román korinak tartjuk. A felső szint keleti felének kutatása során két téglalap alakú, kifelé és beleié bővülő résablak került elő. Belső kialakításuk igen hasonlít a fent tárgyalt két szélső románkori ablakéhoz. Ezeket az ablakokat a feltételezett déli kápolna építésével egy időben, vagy valamivel később készíthették, hogy a megszüntetett korábbi gótikus ablak által szolgáltatott fényt valamiképpen pótolják. A hajó északi falának kutatása során az északkeleti sarok közelében egy elfalazott bejáratot találtunk, amely a középkorban az északi kápolnával, sekrestyével kötötte össze a templomot. A szentély falainak kutatásakor középkori részletet nem találtunk. Az északi ablakon későbbi javítás mutatkozott,ahonnan 178. [1782], 177 [1779] évszámú és GF monogramos téglatöredékeket emeltünk ki. (Az évszámok kiegészítését egy ..82 és egy . . 79-es évszámú töredék alapján kíséreltük meg; fiíívelembe véve azt, hogv három ugyanitt előkerült XIX. századi évszámos tégla két utolsó száma más: 1812; 18 HB 52; . 867.) A torony, a déli fal belső síkjának és a hajó keleti falának kutatását, a régészeti feltárásokat, valamint a templom körüli tereprendezést 1960-ban - részben a helyreállítási munkák megkezdése és a tervezés befejezése előtt, részben azokkal párhuzamosan — végeztük el. A torony bejárata fölött előkerült a vörös vonallal keretezett latin és magyar nyelvű felirat további 138. kép. A déli homlokzat nyugati, felső részén feltárt román kori ablakok része.

8 A keret formája igen emlékeztet a szentélyben levő intarziás pad 1774-es évszámának keretére. Feltételezhető, hogy ez a felirat is a XVIII. század második felében készült. Érdekes, hogy a betűket a sötét alapra festett sárgás festék ,,lekaparásával" alakították ki. A felirat fölötti körablaknál kiderült, hogy egy kőből faragták. 139. kép. A középső, később falfülkeként használt románkori ablak