Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Koppány Tibor – Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatának helyreállítása

se a kápolnára 1751-ben kötött megállapodása Paul Mojzer püspöki kőművessel, Jozef Wacht­länder asztalossal és Antonio Orsatti stukkátor­ral. 21 Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a falak építéséhez Biró téglát égettetett MB (Martinus Biró) jellel (amelyet az épületben számtalan helyen megtaláltunk), abban a — XX. században felszá­molt — kopaszhegyi téglavetőben, amelyet már 1685-ben említenek. 22 A kőanyagot a vár romjai szolgáltatták, amint ezt 1796-ban Kresznerics Ferenc feljegyezte. 23 Ezt igazolják az 1957 óta tartó várbeli ásatások is; nem beszélve arról a gótikus ajtókeret-töredékről, amelyet a kastély atlaszos főkapuja mellett találtunk befalazva. A kőfaragványok anyaga ugyanaz a rezi homokkő, amelyből a korábbi épület ablakkeretei, erkély­konzolai stb., sőt a vár XVI—XVII. századi faragott kő részletei is készültek. Tudjuk, hogy Biró Festetics Kristóftól kér követ az építkezéshez , 24 Rezi Festetics-birtok, így érthető a kérés. A fa­anyagot a novai püspöki erdőkből hozták, a vasat pedig a stájerországi Regedéből (Radkersburg). 25 A nagy mennyiségű anyagot egerszegi, tapolcai, apáti, tagyoni, csicsói és nyirádi jobbágyok szeke­rezik hosszú hónapokon át. 26 Rómába küldött jelentése szerint 1752-ig csak anyagra (tégla, kő, mész, homok) 8409 forint 30 krajcárt fizetett, kőművesmunkára pedig 11 114 forintot. Elszámo­lásában szinte tételesen sorolja fel a kézművesek­nek, ácsoknak, tetőfedőknek, bádogosoknak, aszta­losnak, esztergályosnak, stukkátornak, festőnek, aranyozónak, márványozónak és burkolónak kifi­zetett összegeket, de sehol egy név, amelyből a közreműködőket ki lehetne deríteni. A helyszíni kutatás nyomán láttuk, hogy 1745­ben majd fele áll a kastélynak. Bárki legyen is a tervező, a meglevő épületet bele kellett illesztenie az új elképzelésbe, amelyet — ismerve a püspök beállítottságát, egyéniségét — Biró biztosan ponto­san lehatárolt programba foglalt össze. Az új részek, a kiemelt rizalitokat kivéve, követik a régi épület homlokzatrendszerét. Ez, szerintünk, éppúgy Biró programjának következménye, mint az egész épület alapelrendezése: a négytornyos, zártudva­ros kastély. Mert az új épület négytornyos volt, világosan megírja ezt maga a püspök: ,, Tectum cum quator turribus . . ." 27 Talán nem túlzás ennek nyomán feltételeznünk, hogy a püspök alapgondolata a korábbi kastély megnagyobbítása, annak rendszerét követve. Biró Márton kastélyának külső képét nemcsak a kutatás eredményeiből, a püspök leveleiből, jelen­téseiből rekonstruálhatjuk, hanem Hanusfalvi Petrich András egy, a XIX. század első negyedé­ből származó színezett rajza alapján is. 28 A nyugati középrizalittól eltekintve (amelyre később még kitérünk) a mai kastély képét látjuk rajta, de a sarokerkélyeken olyan hagymasisakokat ábrá­zol, mint amilyen most a harangtornyon van. A sok apró nyomot összevetve, valóban nagy­szabású kastély áll előttünk. Méltán írhatta Biró: ,,Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és elegánciájú püspöki rezidenciát építtettem, amelynek csodájára jár mindenki . . ," 29 Hat évvel később pedig így ír: ,,A sümegi episcopium vagy püspöki rezidencia, ahol azelőtt puszta és jórészt düledező falakon kívül jóformán semmi sem volt, most olyan ragyogó pompával épült újjá, hogy a szemtanúk állítása szerint a magyarországi püspöki rezidenciák közt aligha akad párja. Azonkívül az épületben a legszebb festményekkel ékesített, márvánnyal borított, Szt. Márton püspök és hit valló tiszteletére szentelt kápolna van. Hozzá kapcsolódik egy ritka könyvpéldányokkal ékes könyvtár, amelyet magam gyűjtöttem. A rezi­denciát gyönyörű házi üdülőkert övezi, különböző erdei- és gyümölcsfákkal, szinte a puszta földből elővarázsolva . . ." 30 Biró sorai nem szorulnak kiegészítésre, csupán azt szeretnénk hozzátenni, hogy a park fáit már 1748-ban egerszegi szekerek hozzák Itáliából. 31 Ami pedig a püspök dicsekvő szavait illeti, 1753 előtt valóban nem volt a sümegi­hez hasonló püspöki kastély Magyarországon; bár 1754 előtt egyébként sem volt még sok barokk kastély nálunk. 32 A mester kérdésére visszatérve, vizsgáljuk meg Tietharth Józsefnek, Biró házi építészének közre­működését. Személyére, sümegi szereplésére egyet­len adatunk sincs. Ha valóban ő építette 1741-ben Bírónak a veszprémi nagypréposti házat, 1751-ben pedig Dubniczay kanonok házát, akkor kastélyunk semmi esetre sem lehet az ő műve. Sajnos, egyéb épületeit már nem tanulmányozhatjuk; Biró kano­noki háza 1772-ben átépült, az 1756-ban emelt veszprémi megyeháza eltűnt, a piaristák kolostora és iskolája pedig későbarokk homlokzattal épült fel. 33 Az egerszegi templom szerzősége nagyon kétes, a sümegi plébániatemplomé még inkább. Ezek után semmiképpen sem tarthatjuk a sümegi kastélyt fő művének, 34 de niég szerzőségének bizo­nyítására sincs lehetőségünk. 35 A részletek stílus­kritikai vizsgálata egyenesen ellentmond ennek, főleg ha meggondoljuk, hogy Tietharth egyetlen hiteles művét sem ismerjük. De miért kell éppen Tietharth személyéhez kötnünk a kastély építését? Csak azért, mert ő az egyetlen eddig ismert építőmester Biró környezeté­ben? A püspök sokkal nagyobb, átfogó képességek­kel rendelkező és ugyanakkor apró részleteket is meghatározó mecénás, semhogy egyetlen mesterre bízná a teljes komplexum felépítését. Az építkezést mindig ő fogja össze, és csak részfeladatokat oszt ki, azokra köt szerződést egy-egy mesterrel. Nemcsak Biró esetében van ez így, a kor általános szokása ez. 36 Ha a kápolnára külön szerződik, miért ne készíttethette volna az egyes részleteket más és más mesterekkel? Csak a déli főhomlokzat középrizalitját végignézve négy kőfaragó és két stukkátor közreműködése bizonyítható, úgyhogy az azok által készített részek semmiképpen sem lehetnek egy tervező elképzelései. Feltevésünk szerint tehát Biró elképzelése, esetleg írásban megadott részletes programja alapján épült a kastély, s a kőműves munkát valószínűleg Paul Mojzer (Moser) 37 püspöki kőműves

Next

/
Thumbnails
Contents