Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Koppány Tibor – Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatának helyreállítása

se a kápolnára 1751-ben kötött megállapodása Paul Mojzer püspöki kőművessel, Jozef Wachtländer asztalossal és Antonio Orsatti stukkátorral.

21 Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a falak építéséhez Biró téglát égettetett MB (Martinus Biró) jellel (amelyet az épületben számtalan helyen megtaláltunk), abban a — XX. században felszámolt — kopaszhegyi téglavetőben, amelyet már 1685-ben említenek.

22 A kőanyagot a vár romjai szolgáltatták, amint ezt 1796-ban Kresznerics Ferenc feljegyezte.

23 Ezt igazolják az 1957 óta tartó várbeli ásatások is; nem beszélve arról a gótikus ajtókeret-töredékről, amelyet a kastély atlaszos főkapuja mellett találtunk befalazva. A kőfaragványok anyaga ugyanaz a rezi homokkő, amelyből a korábbi épület ablakkeretei, erkélykonzolai stb., sőt a vár XVI—XVII. századi faragott kő részletei is készültek. Tudjuk, hogy Biró Festetics Kristóftól kér követ az építkezéshez ,

24 Rezi Festetics-birtok, így érthető a kérés. A faanyagot a novai püspöki erdőkből hozták, a vasat pedig a stájerországi Regedéből (Radkersburg).

25 A nagy mennyiségű anyagot egerszegi, tapolcai, apáti, tagyoni, csicsói és nyirádi jobbágyok szekerezik hosszú hónapokon át.

26 Rómába küldött jelentése szerint 1752-ig csak anyagra (tégla, kő, mész, homok) 8409 forint 30 krajcárt fizetett, kőművesmunkára pedig 11 114 forintot. Elszámolásában szinte tételesen sorolja fel a kézműveseknek, ácsoknak, tetőfedőknek, bádogosoknak, asztalosnak, esztergályosnak, stukkátornak, festőnek, aranyozónak, márványozónak és burkolónak kifizetett összegeket, de sehol egy név, amelyből a közreműködőket ki lehetne deríteni. A helyszíni kutatás nyomán láttuk, hogy 1745ben majd fele áll a kastélynak. Bárki legyen is a tervező, a meglevő épületet bele kellett illesztenie az új elképzelésbe, amelyet — ismerve a püspök beállítottságát, egyéniségét — Biró biztosan pontosan lehatárolt programba foglalt össze. Az új részek, a kiemelt rizalitokat kivéve, követik a régi épület homlokzatrendszerét. Ez, szerintünk, éppúgy Biró programjának következménye, mint az egész épület alapelrendezése: a négytornyos, zártudvaros kastély. Mert az új épület négytornyos volt, világosan megírja ezt maga a püspök: ,,

Tectum cum quator turribus . . ."

27 Talán nem túlzás ennek nyomán feltételeznünk, hogy a püspök alapgondolata a korábbi kastély megnagyobbítása, annak rendszerét követve. Biró Márton kastélyának külső képét nemcsak a kutatás eredményeiből, a püspök leveleiből, jelentéseiből rekonstruálhatjuk, hanem Hanusfalvi Petrich András egy, a XIX. század első negyedéből származó színezett rajza alapján is.

28 A nyugati középrizalittól eltekintve (amelyre később még kitérünk) a mai kastély képét látjuk rajta, de a sarokerkélyeken olyan hagymasisakokat ábrázol, mint amilyen most a harangtornyon van. A sok apró nyomot összevetve, valóban nagyszabású kastély áll előttünk. Méltán írhatta Biró: ,,Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és elegánciájú püspöki rezidenciát építtettem, amelynek csodájára jár mindenki . . ,"

29 Hat évvel később pedig így ír: ,,A sümegi episcopium vagy püspöki rezidencia, ahol azelőtt puszta és jórészt düledező falakon kívül jóformán semmi sem volt, most olyan ragyogó pompával épült újjá, hogy a szemtanúk állítása szerint a magyarországi püspöki rezidenciák közt aligha akad párja. Azonkívül az épületben a legszebb festményekkel ékesített, márvánnyal borított, Szt. Márton püspök és hit valló tiszteletére szentelt kápolna van. Hozzá kapcsolódik egy ritka könyvpéldányokkal ékes könyvtár, amelyet magam gyűjtöttem. A rezidenciát gyönyörű házi üdülőkert övezi, különböző erdei- és gyümölcsfákkal, szinte a puszta földből elővarázsolva . . ."

30 Biró sorai nem szorulnak kiegészítésre, csupán azt szeretnénk hozzátenni, hogy a park fáit már 1748-ban egerszegi szekerek hozzák Itáliából.

31 Ami pedig a püspök dicsekvő szavait illeti, 1753 előtt valóban nem volt a sümegihez hasonló püspöki kastély Magyarországon; bár 1754 előtt egyébként sem volt még sok barokk kastély nálunk.

32 A mester kérdésére visszatérve, vizsgáljuk meg Tietharth Józsefnek, Biró házi építészének közreműködését. Személyére, sümegi szereplésére egyetlen adatunk sincs. Ha valóban ő építette 1741-ben Bírónak a veszprémi nagypréposti házat, 1751-ben pedig Dubniczay kanonok házát, akkor kastélyunk semmi esetre sem lehet az ő műve. Sajnos, egyéb épületeit már nem tanulmányozhatjuk; Biró kanonoki háza 1772-ben átépült, az 1756-ban emelt veszprémi megyeháza eltűnt, a piaristák kolostora és iskolája pedig későbarokk homlokzattal épült fel.

33

Az egerszegi templom szerzősége nagyon kétes, a sümegi plébániatemplomé még inkább. Ezek után semmiképpen sem tarthatjuk a sümegi kastélyt fő művének,

34 de niég szerzőségének bizonyítására sincs lehetőségünk.

35 A részletek stíluskritikai vizsgálata egyenesen ellentmond ennek, főleg ha meggondoljuk, hogy Tietharth egyetlen hiteles művét sem ismerjük. De miért kell éppen Tietharth személyéhez kötnünk a kastély építését? Csak azért, mert ő az egyetlen eddig ismert építőmester Biró környezetében? A püspök sokkal nagyobb, átfogó képességekkel rendelkező és ugyanakkor apró részleteket is meghatározó mecénás, semhogy egyetlen mesterre bízná a teljes komplexum felépítését. Az építkezést mindig ő fogja össze, és csak részfeladatokat oszt ki, azokra köt szerződést egy-egy mesterrel. Nemcsak Biró esetében van ez így, a kor általános szokása ez.

36 Ha a kápolnára külön szerződik, miért ne készíttethette volna az egyes részleteket más és más mesterekkel? Csak a déli főhomlokzat középrizalitját végignézve négy kőfaragó és két stukkátor közreműködése bizonyítható, úgyhogy az azok által készített részek semmiképpen sem lehetnek egy tervező elképzelései. Feltevésünk szerint tehát Biró elképzelése, esetleg írásban megadott részletes programja alapján épült a kastély, s a kőműves munkát valószínűleg Paul Mojzer (Moser)

37 püspöki kőműves