Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)
Tanulmányok - Koppány Tibor – Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatának helyreállítása
122. kéj). A zárt erkélyek díszítése azután valamennyi külső és udvari homlokzaton megtaláltuk. Számtalan helyen lékeltük meg az épület homlokzatait a nyers falazatig, s az eredmény mindig ugyanaz volt. Mindebből a következő, összefoglaló észrevételt szűrtük le: a legutolsó, egyszínű meszelés alól nyersszínű höbörcsös vakolás került elő, ez alól pedig kékesszürke színű, azonban csak a kastély nyugati részén, a középrizalitok közti U alaprajzú három szárnyon, méghozzá egymás alatt két rétegben. Közülük a felsőhöz csatlakoztak a mai lizénák, ] >árkányok, ablakkeretek ; az alsó azonban keresztülfut ezek alatt, s hozzá tartoznak a földszinti ablakok kékre festett keretei és az emeleti ablakok könyöklői alatt talált festett díszítések. A homlokzatok további vizsgálatából kiderült, hogy az TJ alaprajzú épületrész emeleti ablakai a külső és udvari homlokzatokon egyaránt kőkeretesek, az összes többi ablak szalagkeretét pedig vakolatból készítették. Szembetűnő, hogy a kőkeretes ablakok (köztük a zárt erkélyek is) könyöklőinek más a tagozása, mint a többi ablakkönyöklonek; azoknál korábbinak látszanak. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a zárt erkélyek szerkezeti megoldása és részletképzése, sőt a konzolok tagozása is korábbinak tűnik, mint Biró Márton kora. Korábbi nyomokat sem az északi és déli rizalitokon, sem. pedig az ezektől a Várhegy felé húzódó szárnyakon nem találunk. A falak, a padlástér és az egves belső helyiségek átvizsgálása után azt láttuk, hogy az TJ alaprajzú három nyugati szárny falai javarészt kőből épültek; az ettől keletre levő részek falai pedig vegyes falazatúak, de főleg téglából építették őket. Ebben, a most már mindenképpen korábbinak tűnő részben helyezkedik el a dongaboltozatos ebédlő, a középső oszloppal alátámasztott, négy boltmezős konyha és több olyan dongaboltozatos helyiség, amelyről már előbb is gyanítottuk, hogy korábbi a XVIII. század közepén épített kastélynál. (Itt jegyezzük meg, hogy a rezidencia egyéb boltozatos helyiségei kivétel nélkül csehsüveg-boltozattal fedettek !) Később, a nyugati homlokzat tatarozási munkái idején került azután elő a klasszicista rizalit két oldalán egy korábbi épület két vége, vakolatból készített sarokarmirozássál. A nyugati és északi homlokzaton egyébként több befalazott ablakot és ajtót találtunk. Utoljára próbáltuk tisztázni a klasszicista rizalit építését; azonban csak annyit sikerült megállapítanunk, hogy klasszicizáló jellege átépítés eredménye. Oldalain és földszintjén ugyanis előkerült a XVIII. század közepéről származó barokk architektúra. — A rizalit északi oldalán pár tenyérnyi felületen, egy ablak keretezésének felső sarkában, barokk indadíszes, többszínű freskó töredékére találtunk. Stílusa és festésmódja teljesen azonos a plébániatemplomnak a Maulbertsch-műhely által festett dekorációjával. Végül be kell számolnunk arról a pár kronosztichonos, festett feliratról, amelyet a felújítási munkák közben találtunk. — Már régebben ismertük az attika középső ablakának kőkeretén alig olvasható, pár betűs feliratot (CoMes InVIDIa) ?
