Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: Régészeti kutatások Márévárban

JEGYZETEK 1 Magyaregregy a Baranya megyei Sásdi járásban fekszik. A középkorban Tolna megyéhez tartozott. •— Várday F., Baranya múltja és jelene. Pécs 1896, 273. 2 A szászvár—komlói országút északi oldalán, a maréi völgy bejáratánál, a volt kápolnás malom telkén a forrásokban említett kolostor nyomai ma is fellelhetők. Ettől nyugatra volt feltehetően a középkori falu is, amelynek nyomaira a terepbejárás alkalmával bukkantunk. A komló—szászvári országúttól délre a battyányi földek vannak, amelyek a középkori Battyány községgel azonosíthatók. E község a vár birtokaihoz tartozott a középkorban. A középkori falvak neveit részben a mai dűlőnevek őrzik. Csánki Z>., Magyarország történeti földrajza. III. köt. Bp. 1897, 399. — Legóijabban Reuter C. dolgozta fel e problémát Magyaregregy helynevei című tanulmányában (MTA Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések. 1960, 345—384). 3 Zichy okmánytár. Bp. 1871, I. köt. 159. •— Csánki i. m. III. köt. 404—405. — Várday i. m. 273—274. 4 Nagy I., Magyarország családai. Pest 1861, XII. köt. 55. •—• Nagy 67., Várday Jánosról. Tudománvos Gyűjtemény (1836) 84—85. — O. L. Dl. 16378. 1466. VII. 15. (Mátyás hozzájárul Várday István ós a bátmonostori Töttösök kölcsönös örökösödési szerződéséhez, amelyben Maré is benne van.) 5 OL. Dl. 88934. 1505. VII. 24. 6

Uo. 82309. 1510. II. 21. 7 Várday i. m. 394. 8 1547-ben özvegy Várday Jánosné a rablás ügyében panaszt tesz I. Ferdinándnál. Zichy lt. Fasc. 5. No. 1936 (a leleszi konvent 1547. évi jelentése). 9 1561-ben I. Ferdinánd Várday Mihály fiait, Miklóst és Istvánt tanúvallomást ételre a gyulafehérvári püspök elé idézi, Márévár birtoklása ügyében. Zichy lt. Fasc. 5. No. 2088. 10 Istvánffy M., Magyarország története. 1490—1606. Ford. Vidovich Gy. Bp. 1867, 298—299. 11 Zichy lt. Fasc. 5. No. 2088. 1561. Szt. Lukács napján. 12 Velics—

Kammerer, Török kincstári defterek. Bp. 1886—1890, II. köt. 45. 13 Istvánffy i. m. 406. 1554-től Horváth Stansics Márk Szigetvár kapitánva. — 1561-ben halt meg. Uo. 461. 14 Zichy lt. Fasc."5. No. 2088. 1561. Szt. Lukács napján. 15 Uo. No. 2085. 1561. szept, 16 Uo. Fasc. 6. No. 2206. — A leleszi konvent előtt tiltakozik a Várday-család Márévár elajándékozása ellen. " OL. U. et C. Fasc. 37 : 54. 1698. IX. 28. Pécs. Reuter i. m. 373. old. szerint Széchényi Pál pécsi püspök birtoka. 18 OL. U. et C. Fasc. 37 : 47. — Reuter szerint az 1700 és 1710 közötti időre vonatkozik ez az oklevél. Szíves levélbeli közlését ezúton is köszönjük. 19 Gerecse P., Magyarország műemlékei. Bp. 1906, II. köt. 133. old. említi a Rómer Flóris-fóle hagyaték XVI. csomagjában, amely azóta elveszett. 20 Haas M., Baranya. Pécs 1845, 168—169. 21 Szőnyi O., Történeti emlékek a Mecseken. Mecsek Egyesület Évkönyve. 1912, 99—102. 22 Stipek Ottó felmérését az OMF tervtára őrzi. 23 Az ásatás 1960. július 4. ós augusztus 27. között folyt, vezetője jelen sorok írója volt. Az OMF részéről Cseh István vett részt a munkában mint tervezőmérnök. A munka adminisztratív lebonyolításában nagy segítségünkre volt a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal, amelynek támogatását ezúton is köszönjük. 24 Hasonló szemes kályhák kerültek elő a túrkeve—móriéi késő középkori falu feltárásakor. L.: Méri I., Beszámoló a Tiszalök—Rázompuszta, Tóirkeve—Móriéi ása tások eredményeiről. II. Arch. Ért. (1954) 145—146, 148. old. 43. jegyzet több analógiát is közöl. —Szabó K., Alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp. 1938, 89—95. old. szerint Kecskemét környéki XV-—XVI. századi falvak feltárásakor kerültek elő ilyen szemes kemencék (435, 438. kép). 25 Mendele Ferenc megállapítása, aki erre vonatkozó analógiákra hívta fel figyelmünket a népi építészet köréből (nagykunsági szőlőkunyhók, Balaton környéki présházak, Vas megyei pincetűzhelyek, karcagi tüzelős ólak, kalotaszegi lakóházak). Az egymás mellett levő két tüzelőrendszernek a népi építészetben előforduló analógiáira is ő hívta fel figyelmünket. Megállapításait és segítségét e kórdós megoldásában ezúton is köszönjük. (Hozzászólás G. Sándor Máriának Beszámoló a Márévári ásatásról című előadáshoz.) 26 Bökönyi Sándor megállapítása. Segítségét ezúton is köszönjük. 27 Sedlmayer János és Erdei Ferenc megállapítása. Ezúton is köszönjük. 28

Jankovich Miklósnak és Kubinyi Andrásnak tartozunk köszönettel a szöveg feloldásáért, 29 Szabó (i. m. 98—99) kályhafiókokat talált Kecskemét környékén, amelyeket a XV. század végére, a XVI. század elejére határoz meg. 30 Gerő László szíves szóbeli közlése. 31 Gerő L., Magyarországi várépítészet. Bp. 1955, 313. 32 Kozák Károly szíves szóbeli közlése. 33 Balog J., Magyar renaissance építészet. Bp. 1953, 20. 34 Bercsényi—Pogány, Pécs. Bp. 1956, 236. old. 21. kép. — Továbbá a Janus Pannonius Múzeum kőtárában, valamint a székesegyház kőtárában. 35 Balogh Jolán és Voit Pál egybehangzó véleménye. — Pécs szerepére Dercsényi (Bercsényi—Pogány i. m. 43) is rámutat, Voit Pál pedig ennek a fejlődésnek társadalmi hátterére. 3fi Balogh i. m. 20. 37 Uo. 23. 38 Gerevich T., A régi magyar művészet európai helyzete. Bp. 1924, 21—22. 39 Voit P., Reneszánsz építészetünk sajátos fejlődése. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények IV/3 (1960) 360. 40 Siebmacher, Wappenbuch des Adels von Ungarn. Nürnberg 1891, IV. tábla 480. Várday-család címere. 41 Bakics-család címere. Uo. Kroatien und Slavonien című kötet. VI. tábla. 42 A szablyát tartó kar elhelyezése nem szokványos, mert rendszerint a kar a pajzs jobb oldalán szokott lenni. Nagy a valószínűsége annak, hogy a címervéső a teljes lovas armalist használta, és annak a karját vette át, amely alak derékban való fordulása miatt ilyen elhelyezést mutat. A maréi címer megegyezik a Bakies-eímer pajzsban levő fő címerképének lényeges részletével. — Kumorowitz L. Bernát szíves szóbeli közlése, érte ezúton mondunk köszönetet. 43 Nagy I. i. m. I. köt, 97—98. — Tudományos Gyűjtemény (1829) XII. 16—21. — Mon. Hung. Hist, Martonfalvy Imre emlékirata. 136—140. — Istvánjfy i. m. 248. 44 Ferdi, A törvényhozó Szulojmán szultán története. Török történetírók. Bp. 1896, 97. 45 Gerő Győző megállapítása, aki a ma is használatos jugoszláviai népi kerámiában azonos technikával készült, díszítésben és formában a maróival egyező darabokat talált. Török kori leletanyagból származó hasonló töredékeket találunk még Pécsett és Szigetváron. 46 Ezen előzetes beszámolóban nem kívántunk részletesebben kitérni a leletanyagra, mivel ezt egy külön tanulmányban szándékozunk feldolgozni. — Eziiton szeretnénk köszönetet mondani Jankovich Miklósnak és Kubinyi Andrásnak, akik a levéltári kutatásban segítségünkre voltak.