Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: Régészeti kutatások Márévárban

104. kép. Gótikus ablakosztó a boltozatos helyiség emeleti szintjének feltöltéséből hez való viszonya is ezt bizonyítja. A pillérek és a nyugati várfal közötti szakaszon a lejárt agyagos szintig jutottunk. A szint feletti betöltésből ugyancsak nagymennyiségű XVI. századi házi kerámiát, azonkívül egy ,,izniki" fajansz töredéket találtunk. A nyugati várfalra húzott merőleges kutatóárok rétegeinek tanúsága szerint az említett lejárt agyagos szint török kori. A középkori szint tisztázása még további kutatás feladata. E kutatóárok pillér felé eső végén történt mélyítés során néhány korábbi edénytöredék került elő. A második pilléiészaki oldalához egy észak-déli irányú téglafal csonkja csatlakozik. E fal majdnem a vár északi végéig halad. A falon fehérre meszelt vakolat nyoma maradt fenn. Ugyanilyet találtunk az ehhez csatlakozó és észak felé haladó fal egy részén is. Az északnyugati várfaltól 3,75 cm-re dél felé e téglafal két, kővel és téglával vegyesen falazott pillérrel zárul, amelyben ajtótok elhelyezésére szolgáló horony van. A két pillértől az északi várfalig terjedő szakasz lezárására szolgálhatott az a fal, amelynek habarcsba rakott gyenge kőalapozását a pillér északnyugati sarkához csatlakozva megtaláltuk. A fentiekben leírt ajtónyílással szemben a nyugati várfalhoz támaszkodó, sárba rakott téglából falazott, belső felén kitapasztott sütőkemence maradványát találtuk. E hosszanti és a várfallal párhuzamosan futó helyiség padlószintje ugyancsak döngölt agyagból volt. Kelet-nyugati irányú közfalat sehol sem találtunk. A téglák mérete, a fagerenda szerkezet nyoma, valamint a helyiségből előkerült nagyszámú körömbenyomásos és hullámvonalas díszítésű házi kerámia arra mutat, hogy e hozzáépítés — a kemencével együtt — a hódoltság ideje alatt készült. Ezt a feltevést támasztja alá a sütőkemence falába beépített reneszánsz bronz gyertyatartó, valamint a kemencét kitapasztó balkáni házi kerámia. A belső vár keleti traktusában is végeztünk kutatást, amelynek fő célja volt a dongaboltozatos helyiség földszinti és emeleti alaprajzának tisztázása. A helyiség földszinti padlószintjét egy kelet-nyugati irányú kutatóárokkal kerestük. Az árokban, a helyiség keleti végében, a lábazattal egy magasságban habarcsos padlószintet találtunk. A kutatóárok betöltése épülettörmelék volt, amelyből késő középkori töredékek és egy török edény darabja került elő. Ugyancsak az épülettörmelékben egy reneszánsz ajtó vagy ablak zárókövét találtuk, amelyen egy reneszánsz címerpajzsban szablyát tartó kar látható. Feltehetően az emeleti szint egyik nyílászáró szerkezetéhez tartozhatott, és valószínűleg az emeleti szint északi végének leszakadásakor került ide. A metszetfalban is több faragott kő mutatkozott. A helyiség szintjének teljes mértékben való feltárása nem volt lehetséges. A boltozatos helyiség északi lezárását alkotó falnak csak az alapozása maradt meg. A déli oldalt lezáró kelet-nyugati irányú fal jó része az emelet magasságáig áll. Mindezek alapján e földszinti helyiségünk teljes kiterjedése meghatározható volt. A nyugati homlokzat északi végének közelében egy ablaknyílás maradványát tártuk fel, amely eredetileg kőkeretes volt. Erre utal a könyöklő keretkövének in situ meglevő töredéke. A homlokzat ugyanezen részén egy-egy kőpillért bontottunk ki. Ezek szemben vannak a nyugati oldalon feltárt két pillérrel. Feltehető, hogy az e két pillér közötti részt egy boltozattal hidalták át, s így a vár két traktusa között volt összeköttetés. E kérdést tisztázni nem tudtuk, mert a két traktus között műszaki akadályok miatt a további feltárás nem volt lehetséges. A dongaboltozatos földszinti helyiség fölött levő emeleti traktus maradványait teljes egészében feltártuk. Itt az emeleti délkeleti zárófalat és a nyugati homlokzat egy szakaszát találtuk meg. Sajnos a boltozat északi vége elpusztult. Azonban a keleti zárófalon a boltozat indításának helye megfigyelhető, ezáltal az emeleti szint hosszúsága rekonstruálható. Az emeleti szintet egy keletnyugati irányú fal osztja két helyiségre. A közfal keleti végén egy téglával átboltozott kis tüzelőnyílás vagy ablak van. Majd ettől nyugatra egy 140 cm széles ajtónyílást találtunk, amelynek északi oldalán a kőkeret behelyezésére szolgáló horony van. Az ajtó küszöbköve töredékes állapotban, de in situ fennmaradt. Mindkét szobát terrazzópadló burkolta. A két helyiség közül az északi volt a nagyobb.