Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Éri István – Gerőné Krámer Márta – Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok

94. kép. A felsődörgicsei korai templom hajójában talált sírkő, in situ káptalan Dörgicse falubeli népei között határt vonnak.

34 1268-ban, amikor egy dörgicsei szőlőről volt szó, a fogott bírák döntéséhez beleegyezését adta a fehérvári káptalan kanonokja is.

35 1333-ban a fehérvári káptalan megbízottja, az okolidergechey-i pap jelenlétében tisztító esküt tesznek le.

30 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint, amelyben természetesen mindhárom Dörgicse szerepel, Hokuli-Dergethe papja — Balázs — 55 kis dénárt, Sag-Dergethe papja — Péter — 30 kis dénárt, Fired-Dergethe papja — János — 50 kis dénárt fizet,

37 A káptalan 1335-ben is Balázs papot nevezi dergeche-i káplánjának.

38 A fennmaradt többi adat is egyértelműen a fehérvári káptalan zavartalan itteni birtoklását bizonyítja a XVI. századig. Ebből következőleg megállapíthatjuk, hogy a három dörgicsei templomrom közül ma is legimpozánsabb alsódörgicsei építtetése e káptalan nevéhez fűződik. Az alsódörgicsei templom alaprajzát vizsgálva, a hajóval egybeépített, rendkívül széles torony és a kegyúri karzatot tartó két oszlop alapján feltételezzük, hogy az épület kéttornyú templomnak indult, de a kettős torony nem épült ki sohasem. Hasonlónak látjuk az Erdélyben, Küküllő várában épített, közel azonos alaprajzi megoldású templomot, a csehszlovákiai keyi (kijei) templom toronymegoldását, és hazánkban az árpási templomért, amely ugyan kéttornyú, de alaprajzi elrendezésében majdnem azonos az alsódörgicsei vei.

39