Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Horler Miklós – Komárik Dénes: A főváros műemlékvédelme

214. kép. Budapest. III. ker. Harrer Pál u. 44. Volt selyemgombolyító copf-épülete után tervpályázatot írt ki az Építésügyi Minisz­térium. Ezzel kapcsolatban a műemlékvédelmi szempontok és a program által megadott követel­mények több ponton ellentétbe kerültek egymás­sal. Különösen a megmaradt romantikus főlépcső­ház megtartása vált kérdésessé, mivel a program­ban megkövetelt 3000 fős hangversenyterem léte­sítése annak feláldozását kívánta volna. Műemléki szakkörök ezt ellenezték, annál is inkább, mivel az ilyen nagyméretű koncertterem létesítését több zenei szakember sem helyeselte; a Vigadó nagy zenei hagyományai, városközponti fekvése és a telek nagysága egyformán alkalmassá teszik az eredeti cél megtartását. Emellett egy kb. 2000 fős terem megvalósítása esetén a főlépcsőház is meg­őrizhető. A hangversenyterem végleges terveinek elkészítéséig végül 1959-ben döntés történt a műemléki épületrész lefedése és állagmegóvása ügyében. Ez a munka még ez évben megkez­dődik. Az első időben a legtöbb műemlékhelyreállítás, korszerűsítés a Várnegyedben történt, ami érthető, hiszen ez az ország egyik legértékesebb műemléki együttese, amellett 1945 után egyike volt a fővá­ros legjobban tönkrement részének. Az egyházi műemlékek (Magdolna-torony, később a Mátyás­templom) munkálatai ma is folynak. Mellettük a polgári lakóházak sorát állítottuk helyre. Közü­lük különösen a középkori eredetüket nagymérték­ben megőrző épületek, mint a Tárnok u. 14., Hess András 1er 4., Űri u. 31. stb. érdemelnek említést. Megkezdődött a várfalak helyreállítása, amely 1956-ig a Dísz-tértől az Erdélyi bástyáig terjedt, el­készült a Halászbástya nagy részének helyreállí­tása is. 215. kép. Budapest. VII. ker. Majakovszkij u. 21. Korai klasszicista lakóház 12 Magyar Műemlék védelem 177

Next

/
Thumbnails
Contents