Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Rozványiné Tombor Ilona – Gergelyffy András: Műemlékek tudományos kutatása

a műemlékek megmentése érdekében. Korszakunk végére esik építészeti műemlékeink feltárásáról, helyreállításáról és védelméről írott nagyszabású, mind a szakemberek, mind az érdeklődők számára nélkülözött könyvének megjelenése. A könyv 1958-ban jelent meg. S végül megemlékezünk röviden azokról a művekről, amelyek egyes részletkérdések feldolgozását tekintik feladatuknak. Gerő László könyve a magyarországi várépítészetről a magyar várakelső modern feldolgozását jelenti. A várépítészetnek a várostrom és vár védelem technikájának fejlődése alapján megírt története a várak feldolgozásának új fejezetét nyitja szakirodalmunkban. A városesztétika legfontosabb kérdéseinek egyikével, a terek és utcák művészetével foglalkozik Pogány Frigyes könyve, amelyet csakhamar követett a szerző másik hasonló jellegű műve a belső terek művészetéről. Tudományunknak és műemlékvédelmünk gyakorlatának eredményességéhez alapvetően hozzátartozik az is, hogy a műemlékügy megfelelő széles tömegbázist tudjon magának kialakítani, s hogy tudományos eredményeink a szükséges áttételekkel társadalmunk valamennyi rétegéhez eljussanak. Ezt célozza már több vonatkozásban érintett ismeretterjesztő szakirodalmunk, de kívüle a műemléki propaganda egyéb eszközei is. A napi sajtó, amely egyre behatóbban foglalkozik műemléki kérdésekkel, a mozi, ahol a kisfilmek sorában időnként műemléki és tájfilmek is szerepelnek, a műemlékek falában elhelyezett műemlékjelző mészkőtáblák, a műemlékek fotójáról készült levelezőlapok, a műemlékeket ábrázoló bélyegek mind ezt a célt szolgálják egyre intenzívebben, s amint a tények mutatják, nem eredménytelenül. Rozványiné Tombor Ilona—Gergelytffy András DIE WISSENSCHAFTLICHE FORSCHUNG DER DENKMÄLER Die Anfänge der ungarischen Denkmalfachliteratur sind von den fünfziger Jahren des XIX. Jahrhunderts an durch die Tätigkeit unserer ersten Kunstinstorikergeneration, vor allem durch die von Arnold Ipolyi und Imre Henszlmann gekennzeichnet. Die Leitung der selbständigen Verlagswerke des Landeskomitees für Denkmäler wurde zu Beginn des Jahrhunderts von Gyula Forster und im Zeitraum zwischen den zwei Weltkriegen von Professor Tibor Gerevich versehen. Die Denkmalfachliteratur der letzten zehn Jahre machte eine enorme Entwicklung durch, 1949 befand sie sich inmitten einer kritischen Lage. Der langsam vor sich gehenden Entwicklung folgte 1953 ein stürmischer Aufschwung, der bis heute anhält. Seit 1953 hat sich das vielfältige System der verschiedenen Verlagswerke, das der Differenziertheit der Publikationen entspricht, ausgebildet. Eine selbständige Denkmalzeitschrift : »Die Denkmalpflege« besteht seit 1957. Abhandlungen über unsere Denkmäler erscheinen außerdem hauptsächlich in den zwei Quartalzeitschriften der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, dem »Kunsthistorischen Anzeiger« und den fremdsprachigen »Acta Históriáé Artium«. Auf dem Gebiet des ungarischen Buchverlages ist von unserem Gesichtspunkt aus die Serie über die Denkmaltopographie Ungarns die bedeutendste, von der bisher die Bände : Stadt Esztergom L, Komitat Győr—Sopron I., Komitat Nógrád, Budapest I. und Komitat Pest erschienen sind. Außer dieser sog. »großtopographischen Serie« ist, auch die, den ganzen Denkmalbestand Ungarns umfassende »Kleintopographie« erschienen. Von den zwei Serien der Stadtmonographien, den Architektenmonographien, den die einzelnen Kunstdenkmale aufarbeitenden kleineren und größeren Serien, von den streng wissenschaftlichen Zwecken dienenden Werken, bis zu den für die Öffentlichkeit geschriebenen popularisierenden Werken, ist auf dem ungarischen Büchermarkt jede Abstufung zu finden. Besondere Erwähnung verdienen die sich mit den theoretischen Grundlagen und praktischen Fragen der Denkmalpflege befassenden Werke. Die wichtigsten Verlagswerke erscheinen im allgemeinen bei Budapest er Verlegern, in den letzten Jahren nahm aber auch der einschlägige Buchverlag anderer Städte einen starken Aufschwung. Viele Ausgaben erscheinen auch in fremden Sprachen, von wissenschaftlichen Monographien abwärts bis zu den kleinen Reiseführern. Die Fremdsprachigen Publikationen von wissenschaftlichem Niveau werden in der Regel vom Verlag der Ungarischen Akademie der Wissenschaften veröffentlicht. Auf diesem Gebiet hat auch der, in der Mitte der fünfziger Jahre für fremdsprachige Verlags werke gegründete Buchverlag »Corvina« einen großen Aufschwung herbeigeführt .