Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Keszegh Istvánné: Műemléki gyűjtemények

MŰEMLÉKI GYŰJTEMÉNYEK A magyar műemlékvédelem szinte egy évszázadra tekint vissza, s ezen idő alatt a műemléki helyreállítások módszerei jelentékenyen fejlődte <. A műemléki munkák tudományos és szakszerű végzéséhez elengedhetetlenül szükséges a tudományos dokumentáció, amely a későbbiek folyamán mind a tudományos, mind a gyakorlati munka számára nélkülözhetetlen segítséget nyújt. Csak megfelelően dokumentált anyaggal ellenőrizhetjük a helyreállítás helyességét, gyarapíthatjuk tudományos ismereteinket. A helyreállítás ellenőrzésének lehetőségét már az 1872-ben alakult Műemlékek Országos Bizottsága felismerte, és ily módon megvetette mai nagy értékű gyűjteményeink alapjait. E gyökerekből fejlődött az Országos Műemléki Felügyelőség lemez-, fénykép-, diapozitív-, könyv-, terv- és irattára. A gyűjteményeket az elmúlt tíz év alatt tervszerűen fejlesztették. A kiinduló adatok és a mai állapot összevetése világosan mutatja e fejlődés állomásait. 1880-ban például 1340 műemléki felvételi lapból és 333 db fényképből állt a Műemlékek Országos Bizottságának gyűjteménye. 1942-ben 10 732 lemez, 27 345 fénykép, 8767 művet tartalmazó könyvtár alkotta ugyanezeket a gyűjteményeket. Az 1959 év adatai szerint a lemezek száma 37 917-re növekedett. A fényképtárban szinte kétszeres a gyarapodás, 49 280 db-ot őrzünk. A tervtár pedig megközelíti a 7000-es tételszámot. A fenti adatok jelentősége azonban nemcsak számokkal kifejezhető gyarapodásban mutatkozik meg, hanem az egyes gyűjtemények átgondolt tervszerű fejlesztésének eredményét is mutálja. A műemléki könyvtár ma Magyarország egyetlen hasonló jellegű gyűjteménye. Profilját elsősorban a műemlékvédelmi munka szakkönyvei alkotják, amelyeket igyekszünk vásárlás, valamint a műemléki topográfiák és a Műemlékvédelem cseréje útján állandóan gyarapítani. Szakkönyvön nemcsak az egyes műemléki helyreállítási módszereket ismertető kiadványokat értjük, hanem a külföldi műemléki topográfiákat, amelyeknek legteljesebb gyűjteménye itt található, továbbmenően azokat az építészeti, szobrászati és festészeti, tehát művészettörténeti könyveket, amelyek a magyarországi anyaghoz közel állva vagy ahhoz kapcsolódva, mind a helyreállító munkában, mind a tudományos feldolgozásban segítséget nyújthatnak. Itt kell megemlíteni, hogy a legjelentősebb műemléki folyóiratok természetesen szintén megtalálhatók a könyvtárban. A könyvtár jellegének másik oldalát a magyar művészettörténeti kiadványok tervszerű gyűjtése mutatja. Ehhez különösebb magyarázat nem szükséges, magától értetődő, hogy a magyar művészeti anyagra vonatkozó kiadványok minél teljesebb begyűjtése nélkülözhetetlen segédeszköz munkánkhoz. A Szépművészeti Múzeum könyvtára mellett ebben a vonatkozásban is a legteljesebbek közé tartozik gyűjteményünk. Végül a tudományos munka érdekében igyekeztünk a történeti forráskiadványoknak lehető teljes anyagát begyűjteni. A numerus kurrens rendszerben felállított könyvanyagnak szerző és hely szerinti mutatóval ellátott katalógusa van, és tervezzük, hogy a műemléki topográfiák hely szerinti mutatózásá

val ezt a rendkívül gazdag anyagot még jobban hozzáférhetővé tesszük. A fényképtár fejlesztése szoros kapcsolatban áll lemeztárunk fejlődésével és a fotólaboratóriumok felállításával. A műemléki hivatalnak 1949 óta van önálló fotólaboratóriuma. Az előbb ismertetett hatalmas arányú fejlődés részben erre vezethető vissza, valamint azokra a tervszerűen folytatott műemléki felvételezési munkákra, amelyeket az anyag nyilvántartásbavétele érdekében végeztünk, vagy végeztettünk. így a 72 városban készített műemléki és városképi vizsgálat, az utóbbi időben megindult regionális vizsgálatok fénykép és negatív anyagát a Felügyelőségen tároljuk. A műemléki topográíiák előkészítése során egy-egy megye úgyszólván valamennyi emlékének fényképezésére sor kerül, még ha a kötetekben ezeknek csak töredékét lehet is közzétenni. Végül igen jelentékeny gyarapodást okozott, hogy a Magyar Filmiroda felszámolásakor annak műemléki vonatkozású lemezanyagát megszereztük, és gyűjteményünkbe illesztettük be. Az anyag tárolása a használhatóság szempontjai szerint eltérően történik. A lemezek numerus kurrens rendszerben vannak elhelyezve, és ebben a vonatkozásban nagy nehézséget okoz a korábbi nagyméretű lemezanyag, valamint az, hogy még ma is különíéle méretekben készülnek a felvételek. Igyekszünk az általunk felvett fotográfiákat a nekünk legjobban megfelelő 6 X 9-es nagyságban előállítani. A lemeztárhoz topografikus helyrend-