Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Csemegi József: A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben

302. kép. Pécs. Káptalan u. 2. sz. épület belseje, helyreállítás után kezeti átalakítások során feltárhatóvá válnak a műemlék ama részei, amelyek a felszíni kutatások idején még csupán sejthetők voltak („operációs" kutatás). A műemléki dokumentáció készítői a feltárási munkák menetét nagy figyelemmel kísérik, minden lényeges szakaszát felmérési rajzok és munkaközi fényképek révén gondosan megörökítik. E tevékenységüket kettős cél vezeti : egyrészt a helyreállítási részlettervek elkészítéséhez szükséges műszaki adatokat gyűjtik össze s dolgozzák fel rekonstrukciós rajzok formájában, másrészt a helyreállítás hitelességének bizonyítékait örökítik meg az utókor számára. A műemléki dokumentáció két munkafázisának folyamán összegyűlő tárgyi adatok tudományos felfeldolgozásával és irodalmi formába öntésével zárul végül is a műemléki dokumentációs tevékenység. Akár kéziratos formában marad fenn anyaga, akár nyomdafestéket lát s közkézre kerül, mindenképpen forrásmunkának fogja tisztelni a történetírás. Közlései mindenekelőtt új megvilágításba helyezik magát a műemléket, és helyreállítása hitelességének igazolása által megnő jelentősége a történettudományok szemében, gyarapszik történeti dokumentatív ereje a népnevelés szempontjából. Megújított falai közé pedig valamiféle formában visszaköltözik az élet, amely ha rontja is állagát, de végeredményben mégis csak további fenntartásának legfőbb biztosítéka ! Mint láttuk : a műemléki dokumentáció helyreállításokkal kapcsolatos feladatainak felvázolása, munkamódszerének leírása különösebb nehézséget nem okoz. Annál nehezebb lenne általános történeti adatgyűjtő tevékenységének elhatárolása, hiszen lehetőségei tekintetében szinte korlátlanok, elvben a történettudományok minden ágára kiterjedőek, s csupán a dokumentáció-készítők érdeklődési körének nagyságától függenek a gyakorlatban. Meddő kísérlet lenne tehát, ha ez az, ismertetés e téren bármiféle teljességre kívánna törekedni. Inkább megelégszik azzal, hogy a következőkben — néhány jellemző példa ismertetése kapcsán — a műemléki dokumentáció tudományos távlatait mintegy megcsillogtassa az érdeklődők előtt, érzékeltesse témagazdagságát, bemutassa munkamódszerét. Tudományos irodalmunkban ez ideig ismeretlen volt az a műfaj, amelyet az utolsó fél évtizedben három nagyobb markolású tanulmány — Győr, Veszprém és Pápa városának ismertetése képviselt,

11 a negyedik kézirata pedig, amely Budapest városrendezése történetének egyik jelentős időszakát dolgozza fel, még nyomdafestékre vár.

12 Egyik sem kifejezetten történettudományos mű. Szerzői elsősorban műszaki emberek — építészek, városrendezők — s nem a történettudományok képviselői. Nem kenyerük a levéltári kutatás, s ezért műveikben rendszerint megelégednek