Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Csemegi József: A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben
vetése a jáki kapuéval legalábbis erre enged következtetni. Már határozott műemlékvédelmi szempontok érvényesüléséről tesz tanúságot a szlovákiai Ipolyság (Sahy) plébániatemplomának a XIII. század közepe táján készült középkori kapuzata, amelyet a XVIII. század közepe táján helyreállítottak. 6 A barokk-kori mester kapuzatunkat eredeti állapotába kívánta visszahelyezni: meghibásodott köveit gondosan kicserélte, s az azokon látható faragványokat nagy igyekezettel átmásolta. Am e pótlások láttán még az avatatlan szem is felismeri, hogy bizony gyatra másolatok ezek ! Pedig mily szeretettel faraghatta ki a béllet-oszlop fejezetét, lábazatát a sérült eredetik nyomán ! Barokk formákhoz szokott keze azonban minduntalan ellenkezett akaratával, s a későromán akantusz-leveles oszlopfők helyett ízes, de végeredményben elvetélt formájú barokk korinthusi fejezetek kerültek ki vésője alól. A bélletpillérek élsarkításának kiegészítésekor viszont mintha fellélegzett volna : csüngő barokk levélfűzéres motívumot faragott a kövekre, mert itt a középkori formák bizonnyal annyira lepusztultak, hogy másolásukra, még ha akart volna, sem gondolhatott. Az értékes ipolysági kapuzat barokk-kori mestere tehát már elvitathatatlanul műemlékhelyreállító volt ! E tekintetben tevékenységét határozottan tudatosnak kell minősítenünk, amit az építménnyel szemben tanúsított jóakarata és formahűségre való törekvése is igazol. Módszere is alapjában véve helyes volt, hiszen helyreállítói munkájában a leghiteltérdemlőbb forrásra, magukra az eredeti kőfaragványokra támaszkodott. A kapuzat helyreállítás előtti állapotáról azonban semmiféle dokumentációt nem készített. Bízott abban, hogy az általa faragott pótlásokat a kapuzat eredeti faragványai hitelesíteni fogják az utókor előtt. Tévedett. Nem számolt azzal, hogy a történeti hitelesség fogalmának értelmezése idővel alaposan megváltozik. Ma pl. barokk-kori mesterünk munkásságáról az a véleményünk, hogy vésőjének nyoma inkább a saját kora művészeti felfogását, mint a műemlék történeti hitelességét dokumentálja. 295. kép. Ipolyság. Részletek a 294. kép. Ipolyság. A plébániatemplom főkapuja A XIX. század második felében, a középkor, majd pedig az újkor építészeti stílusai felé forduló közérdeklődés idején, az építészek újból régi műalkotások tanulmányozására kényszerültek. Egyremásra láttak napvilágot az eleinte még kétes hitelességű, de idővel mind gondosabban felmért s mind pontosabban megrajzolt műemléki rajzgyűjtemények, elsősorban a gyakorló építészek számára. Ugyanis ez a kor — a historizmus kora — egyre tudományosabb igényességgel követelte meg építéplébániatemplom főkapujáról