Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Kozák Károly – Héjj Miklós: Műemlékvédelem és régészet
lehetővé. A Tömlöebástyá val közvetlen kapcsolatban álló Földbástya kutatása és rendezése során előkerüli bel ömöl 1 kazamata rendszer kétségtelenül felveti annak lehetőségét, hogy az 1930-as években feltárt kazamatákhoz hasonló folyosórendszer az egész vár területén megtalálható. Az egri várban folyó feltárási, — tervezési és helyreállítási — munkák a tervező építész (Détshy Mihály), a kutatást végző régész (Kozák Károly) és művészettörténészek (Gergelyffy András, Kuthy Sándor) összmunkájának jó példáját adják. - Az egri török fürdő feltárását 1958-ban Gerő Győző kezdte meg. A gyulai, valamint a kisvárdai gótikus várakban 1956 óta folyó régészeti kutatások a régészek és a műemlékvédelem közt i helyes kapcsolat kialakulásának fontos állomásai, amelyek előkészítették a műemléki helyreállítást, jelentős adatokkal segítették a tervezőépítészek munkáját. A gyulai vár régészeti feltárását Parádi Nándor és Fvovalovszky Júlia, a tervezést jelenleg Erdei Ferenc építészmérnök végzi. A kisvárdai vár régészeti kutatója Eri István, a tervezője Császár László. A feni tárgyalt műemlékek helyreállításával kapcsolatos régészeti kutatások mellett, még számos helyen folyt ilyen jellegű kutatás (Sopron, Sopronbánfal va, Soprohhorpács, Pécsvárad, Zalavár, diósgyőri vár, nógrádi vár), amelyek során a budapesti és vidéki múzeumok régészei nagy segítséget nyújtottak a műemlékvédelemmel foglal287. kép. Gyula. A vár helyreállítása 227 •2HG. kép. Egor. A Földbástya feltárása, beszakadl kazamata 15*