Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései

248. kép. Sárospatak. Vöröstorony nál jut, azonban indokolt esetben új fedést is készítünk belőle. Megfelelően impregnálva a zsindely jó felületi megjelenésű, láng- és gombamentesített fedőanyag lehet. Munkáink során gyakran van szükség különféle kőkiegészitő-, kőfaragó-, műkőm unkák elvégzésére. Ezekről részletekbe menően máshol esik szó. Kőfaragó munkákat, kőfaragványok cseréjét, javítását, kőkonzerválást általában csak külön szakképzett munkások túrinak jól elvégezni. Az esetben, ha egyszerű, tagozat nélküli sima tömb vagy nem túlságosan összetett alakzat kifaragásáról van szó, elvégezheti azt természetesen ügyes kőműves is, amennyiben e téren jártassággal rendelkezik. Munkáink során azonban legtöbbször a kőfaragó munka olyan jellegű, amelyet feltétlenül kőfaragóra, kőszobrászra kell bíznunk. Feltétlenül szakember munkája szükséges a kőkonzerválási munkáknál. Egyszerűbb esetekben az épület építőmesteri munkáival egyidőben a kőfaragványok konzerválása is elkészíthető, a közismert sós-mésztejes recept szerinti konzer válóanyaggal való itatással. Minden más esetben jobb a szakember munkáját segítségül hívni, mert esetleg a tudatlanság, hozzánemértés miatt többet ártunk, mint használunk „konzerválásunkkal". Gyakori igény a műkőmunkák készítése. Műkő alatt a mi gyakorlatunkban általában inkább a kőzuzalékos betont értjük. Ennek készítése általában nem igényel különösebb szakképesítést, jobb kőműveseinknek elég egyszer megmutatni a készítés módját, utána adott esetben maguk is alkalmazni tudják a megfelelő receptet. Természetesen mindig elő kell írnunk, hogy milyen kőanyagból, milyen szemszerkezettel és cementadagolással készüljön a kő beton. Döntő szempont ugyanis készítésénél az, hogy ha terméskő tagozatokat egészítünk ki vele, az új anyag fizikai tulajdonságainak nagyjában meg kell egyezniük az eredeti kő ilyen tulajdonságaival. Ezt a szemszerkezet, keverési arány, kőanyag megfelelő megválasztásával lehet elérni. Műkővel általában a faragott tagozatok kiegészítésénél találkozunk. Rendkívül alkalmas ez az anyag arra, hogy töredékekben levő, rekonstruálható nyíláskeretek hiányzó részeit ilyenből készítsük el. Az ilyen fajta megoldás esetén jól megkülönböztethető a kétféle anyag, s az eredetit sem kell az új anyaggal való összedolgozás céljából megcsonkítani, mint a terméskő kiegészítésnél. A műkőmunkák gyakorlati kivitelezését egyebekben a „Műemlékvérlelem" c. folyóirat 1959. 1. száma részleteiben ismerteti, abban a formában, ahogyan az a Felügyelőség eddigi tapasztalatai szerint kialakult. Hasonlóképpen részletekbe menő tárgyalása található meg dr. Gerő László : „Építészeti műemlékek" c. munkájában is. Külön meg kell említenünk a különféle szakipari munkák&t is. Munkáink során számtalan vál-