Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései
234. kr p. Üjmassa. őskohó helyreállítás előtt emlékvédelem szolgálatában" (Éptört. ós Elm. Közi. 1953./2.) címmel. Ebben a mai elvek szerinti kutatás minden részletére kitér. Itt most csak néhány főbb szempontot említünk meg e témával kapcsolatban. A kutatás általában a nyilvánvalóan késői vakolatok leverésével indul meg, először kutatósávok formájában. A vakolatsávok leverése nyomán a legtöbb esetijén előtűnnek a várt építészeti részletek, S kisebb mértékű további kutatás már azok formájára is érthető választ ad. Ilyen formán kirajzolódik a homlokzat eredeti rendszere, természetesen a későbbi átépítések okozta módosulásokkal. Fontos, hogy a vakolat eltávolítását olyan szak- vagy segédmunkás végezze, aki ilyen jellegű munkákban járatos, mivel az esetleges több rétegű vakolat alól sok esetben eredeti festésnyomok, vakolatok, bekarcolások kerülnek elő, amelyek döntő jelentőségűek lehetnek az épület korának megállapítása szempontjából. Már a vakolatok eltávolításával egy időben rögzíteni kell a meglartásra ítélt eredeti vakolatrészeket. Ezeket a további konzerválásig úgy kell megerősíteni, hogy széleikel (hatos átnedvesítés után mészhabarccsal körül kell kenni, s ezzel a vakolat táblát a falsíkhoz rögzíteni. Különösen jelentős vakolat részeket már ilyenkor injektálni kell. Az épület belsejében a homlokzathoz hasonló módon távolítjuk el a vakolatot. Ezek eredménye mutatja meg az esel leg szükségessé váló boniások helyét. A bontások megkezdése (dőlt feltétlenül meg kell az épület statikai állagai vizsgálnunk, s amennyiben szükséges, a megfelelő helyeken a biztosító aládúcolásokat elkészítenünk. Munka közbon az épületet statikai szempontból állandóan ellenőrizni kell. Ugyanakkora műemléki szempontokra is tekintettel kell lennünk. Az átépítéseknél ugyanis legtöbb esetben az épület saját rom-anyagát használták fel, amely így gazdag faragott kő lelőhely lehet. Ügyelnünk kell tehát, hogy bontás közben meg ne sértsük a faragott köveket, mivel azok az épület eredeti állapotának rekonstruálásához nélkülözhetetlenek. Célszerű, ha az ilyen kényes munkánál az építésvezető vagy művezető állandóan a munkahelyen tartózkodik, a munka minden fázisát figyelemmel kísérve. Sokszor már a bontással egyidőben megindulhatnak a falazás/ munkák. A gyakorlatban legtöbbször kőfalazattal van dolgunk, így a kőanyaggal való munkára kell a fő hangsúlyt fektetnünk. A ma tanult kőművesek nagy része szinte kizárólag csak tégla épületeken dolgozol 1, így a kőfalazás technikáját, technológiai sajátosságai! nem ismeri. Kőben gazdag vidékeken lehet idősebb kőműveseket találni, akik valóban mesterei a kőmunkáknak, s emellett az építőszakma más ágaiban is járatosak. Szakmunkásgárdánk törzsállományát igyekeztünk mindenütt ezekből össze-