Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Horler Miklós – Komárik Dénes: A főváros műemlékvédelme

a programok módosulásával az évek során többször változtak. A tervezéssel egyidejűleg megtörtént a romos épületrészek megtisztítása, részben állagbiztosítása, s a helyreállításból eddig megvalósult a nyugati, Ybl-féle szárny lefedése, szerkezeti és homlokzati helyreállítása, valamint a barokk palota déli szárnyának szerkezeti helyreállítása és ideiglenes lefedése. A Vár lakónegyedének helyreállítása a felszabadulás után az épületek romtalanításával indul meg, amelynek során addig ismeretlen sokaságban kerültek elő a házak legnagyobb részéből középkori épületmaradványok, illetve összefüggő épületrészek, amelyek a Vár lakónegyedére irányították a tudomány figyelmét. A romtalanításokat követően, módszeres kutatások indultak meg az egyes épületeken. Ezek eredményeképpen egészen új és addig ismeretlen vonásokban bontakozott ki a Várnegyed középkori arculata, A Vár lakónegyedének tudományos jelentősége rendkívüli módon megnőtt, s nyomában a hivatalos szervek érdeklődése is a Várnegyed felé fordult. A Népgazdasági Tanács által felállított Várbizottság tárcaközi testülete dolgozta ki a Várnegyed ügyeinek felsőbb szempontjait. Terveinek végrehajtására megalakult a Várnegyed Beruházási Vállalat, amelynek feladata volt a Vár helyreállítására megszavazott hitelkeretek felhasználása és a munkák lebonyolítása. A később Várgondnokság néven átszervezett intézmény 1957-ig működött, amikor hatáskörét ismét a Fővárosi Tanács vette át. Az Építésügyi Minisztérium a Várnegyed egységes koncepcióban történő helyreállítása érdekében elkészítette a Vár részletes rendezési tervét, amelyet a Ivözépület tervező Vállalat, a Városépítési Tervező Vállalat és a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat közösen dolgozott ki. A tervezet beható vizsgálatok után részletekbe menően fek tette le a Várnegyed helyreállításának elgondolásait, a városrendezés minden ágazatára kiterjedve, azt 1957-ben a Fővárosi Tanács jóváhagyta, s azóta is alapjául szolgál az újjáépítési munkáknak. A Várnegyed lakóházainak helyreállítása az első évek tapasztalatai nyomán kialakult módszer szerint történik, amennyiben minden helyreállítást előzetes helyszíni feltárások előznek meg az esetleges ismeretlen középkori részletek tisztázására, amelyek az esetek nagy részében igen édekes eredményekkel járnak. A kutatások eredményeit dokumentációkban rögzítik le, amely alapjául szolgál a helyreállítás tervezésének és elbírálásának. A jelentősebb középkori épületrészletek bemutatásáról a helyreállítás során gondoskodás történik. Külön problémát jelent a Vár elpusztult épületei helyén keletkezett üres telkek beépítése. A háború utáni műemlékvédelmi elmélet és gyakorlat fejlődésével a védelem az egyes épületekről mindinkább kiterjed összefüggő műemléki és városképi együttesekre, illetve egységes műemléki városrészekre is. A városképi együttesek védelme egyúttal felvetette azt a problémát is, hogy a történelmi épületek között szükségképpen keletkező 209. kép. Budapest. V. ker. Március 15. tér. Belvárosi templom, középkori és barokk 210. kép. Budapest, III. ker. Óbudai plébániatemplom, barokk