Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Entz Géza: Falfestmények helyreállítása

189. kép. Budapest. Belvárosi templom szentélye, Veronika kendője 190. kép. Székesfehérvár. Szemináriumi templom, részlet F. A. Maulbertsch freskójáról 1957- ben történt meg. A pécsi Káptalan u. 2. sz. ház* homlokzatán felfedezett korareneszánsz dekoratív és alakos festmények feltárása és rögzítése által a XVI. sz. elejéről származó, ritka értékű művészi alkotással lettünk gazdagabbak (1955). A ház emeleti szobáiban gótikus, reneszánsz és barokk díszítő festés jelentős maradványait sikerült megőrizni, lyöö-ban került sor a siklósi várkápolna* kiemelkedő értékű fülkefestményeinek konzerválására. Kőként a XV. század gótikus réteg felett mutatkozó XVI. századi, már reneszánsz festés mutat hazánkban példátlan finomságú formákat és színeket. 1957-ben a pécsi kórházkápolna*, a hajdani Jakováli Hasszán dzsámi török-kori eredetű belsejének visszaállításakor rögzítettük a török díszítőfestés maradványait, és ezek alapján végeztük el a hiányzó ékítménysorok kiegészítését. 1958- ban a szentendrei r. k. templom* déli hajófala külső felületén előkerült, ikonográfiái szempontból is érdekes (Szent Antal a halaknak prédikál) töredéknek konzerválása és az esztergomi királyi palota* északi kis kápolnája falfestményének részleges javítása történt meg. Még középkorra emlékeztető díszítőfestés borítja a Mosonmagyaróvár, Lenin u. 66 sz. ház* homlokzatát. A szentendrei Görög u. 1. sz. ház* 1954-ben konzervált sarokfestésével rokon mosonmagyaróvári festés konzerválása lehetővé teszi a lakóház homlokzatának érdekes és hiteles kialakítását. A tetőhiányok és beázások következményeként az 50-es évek elején már sürgetően jelentkezett nagyméretű barokk falképeink helyreállításának szüksége. A pusztulás mértékére jellemző, hogy pl. az évekig tető nélkül álló győri székesegyház szentélye vagy a budapesti Egyetemi-templom hajója Maulbertsch, illetve Bergl által festett freskójának tekintélyes része teljesen tönkrement. E felületeken a régi nyomok és fényképek alapján sajnos csak felújításra volt lehetőség. Bár mindkét templom helyreállítása során felmerültek bizonyos jogos kifogások, megállapítható, hogy a győri székesegyház északi mellékhajója és orgonakarzata, az Egyetemi-templom szentély felé eső boltszakaszainak munkái szép sikerrel zárultak (1953— 1956). Erős vakolatlazulást és szennyeződést kellett megszüntetni a székesfehérvári szemináriumi templomban (1955—56). A két évig tartó helyreállítás következtében a remek Maulbertsch falképek teljes pompájukban bontakoznak ki. Az abai r. k. templom* háromszögletű szentélyének kupoláját borító, XVIII. századi falfestményt nemcsak nagyarányú átázások, hanem durva átfestések is eléktelenítették. A helyreállítás során eltávolított késői festések alól előkerült az eredeti felület, amely így az előzőnél jóval kedvezőbb művészi képet nyújt (1956). A csömöri r. k. templom* szentélyének barokk díszítőfestését későbben ráhordott rétegek takarták. Az értéktelennek vélt falfestményeket szinte az utolsó pillanatban sikerült megmenteni és az utólagos rétegek gondos lefejtése után eredeti finom színeiben helyreállítani (1957). 1958-ban készült el a székesfehérvári v. cisztercita templom* súlyosan sérült karzatfestményeinek restaurálása.