Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Szakál Ernő: Kő- és faszobrászati helyreállítások

175. kép. Pécs. Székesegyházi kőtár rendezés előtt, de itt az esztétikai, kompozíciós szempontok elsődlegesekké válhatnak. A soproni Szentháromságszobor helyreállításánál az alépítmény négy sarkán álló szobrok egyike olyannyira sérült volt, hogy megtartása csak múzeumi megőrzés mellett voll lehetséges, ezért újrafaragása mellett döntöttünk. A győri Szent Mihály-szobor mellékalakja is anynyira elpusztult, hogy kiegészítése nem lett volna indokolt, egyrészt a rozsdásodások okozta károk, másrészt a helytelen javítások miatt. Az újrafaragásnál e hiba-tényezőket kiküszöböltük, s a kompozíció egységét biztosítottuk. (Az eredeti figura töredékeit a győri múzeumban helyeztük el.) A múzeumi feladatokhoz kapcsolódik némely faragvány leletegyüttesnek bemutatása és egyrészének rekonstrukciós összeállítása. A pécsi kőtár faragványainak legújabb rendezése, a székesegyház múlt századvégi purista restaurálásakor kibontott kőanyagnak korszerűbb bemutatását célozta. A nyugati kapu összeépítése a másodlagosan felhasznált római sírkövek megmutatásával és a románkori népoltár részleges rekonstrukciójával, valamint a számos szép töredék a laikusnak is élménykeltő. Egerben a vár faragványos kőanyagát (1952), Szombathelyen a jáki töredékeket (1956), Tatán a