Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Dercsényi Dezső: Tíz év magyar műemlékvédelme
3. kép. Sopronbání'alva. Magdolna templom, helyreállított belseje 1958-ban alakult ki a Felügyelőség belső szervezete, amelyeta különleges feladathoz kelleti szabnunk. Jelenleg az OMFaz EM legkomplexebb intézménye, és szervezetének megalkotásakor a sokrétű feladat lebonyolításának összehangolása mellett ügyelni kellelt a kellő szakmai ellenőrzés biztosítására is. Ennek megfelelően az Országos Műemléki Felügyelőség ma négy osztályra tagozódik. A Tudományos Osztály látja el a műemlékvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatásokat. Vezeti a feltárásokat, a nyilvántartást, gyűjti a műemlékekre vonatkozó levéltári és szakirodalmi adatokat, irányítja a freskórestaurálási munkát, és felelős az ismeretterjesztő, propagál ív munkáért, beleértve a Hazafias Népfront keretében működő albizottságok munkásságának koordinálását és szakirányítását. A Tervezési Osztály elsőrendű feladata a saját kivitelben végzett helyreállítások tervezése és művezetése. A Felügyelőség mint a központi hitelek felhasználója elsősorban a tulajdonos nélküli építmények helyreállítását végzi, de különleges szakértelmet kívánó feladatokat is ellát. Az Osztály végzi lényegében a hatósági munkát is, hiszen a műemléki engedélyek igen nagy százaléka építészeti vonatkozású. A Tervezési Osztály e kettős feladata bizonyos összeférhetetlenség látszatát kelti, ezen oly módon igyekeztünk segíteni, hogy a saját maga által készített terveket a Magyar Építőművész Szövetség Műemléki Albizottságának társadalmi bírálata, kiemelkedő emlék esetében az Építésügyi Minisztérium által szervezett Műemléki Bizottság bírálata után az Építésügyi Minisztérium hagyja jóvá. A Kiviteli Osztály a vidéki munkákat végző építésvezetőségek összefogója és irányítója. A Felügyelőség saját hiteléből készülő munkák jellegüket és felaprózásukat tekintve nehezen illeszthetők az állami építőipar munkakörébe. Elegendő itt felemlíteni, hogy az 1959. évben a saját kivitelben történő munkák 18 millió forintos kerete 35 munkahelyre oszlik, melyek közül 17 romfeltárás és konzerválás. A munkák eredményes lebonyolítása jól képzett, speciális feladatokai megoldani tudó munkásréteget kíván, amelyet nem köt oly mértékben a teljesítmény mennyiségi követelménye, s elsősorban gondos minőségi munkát végez. Érdemes e kérdésnél néhány percig megállni. Az országos szervezet adottságai miatt lényegében kisipari munkát végez, a budapesti felügyelőség tervezőintézetekkel, az egyik budapesti vállalat speciális részlegével dolgozik. Ez utóbbi helyen a munkahelyek egy város keretére való szűkítése, viszonylag nagyobb összegű hit elek ezt a megoldást lehetővé teszik. Hosszabb perspektívában gondolkodva önálló műemléki tervezőintézet és kivitelező vállalat megalakítása lehet a cél, bár akkor is a romok konzer-