Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Vargha László – Cseh István – Tóth János: Népi és ipari műemlékek védelme

141. kép. Szin. Borsod-Abaúj-Zemplén m. Kültelek. 1. Kendertörőmalom. Ép. : 1923 Elsősorban az egyetemi hallgatók építészettör­téneti oktatása — szélesebb látókörű — bővítését szolgálja az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke keretében rendszeresen végzett népi építészeti vizsgálat. Az építészmérnök hallgatók népi építészeti - - népi műemléki — érdeklődése és helyszíni gyakorlati munkája, többek között a műemléki szemlélet mód­szeres kialakítását is jelenti, tanulmányaik egyút­tal a műemlékvédelem részére közvetlen adatszol­gáltatást is nyújtanak. 22 Bár alapjában más jellegű és célkitűzésű nép­rajzi munkát jelent a Nagybudapesti Néprajzi Bizottság gyűjtő- és kutató feladata, mégis, a sok­oldalú érdeklődés, s a néprajztudomány sokrétű szolgálata keretében népi építészeti — népi műem­léki - vizsgálatok is folynak. Műemlékvédelmi szempontból elsősorban a Budapest 11. (Pesthideg­kút),HI. (Békásmegyer), XV. (Rákospalota), XVI. (Cinkota) kerületeiben végzett helyszíni kutatáso­kat, felmérési munkálatokat említjük meg. 23 Az általános népi építészeti gyűjtő- és kutató­munkálatok népi műemléki célkitűzéseit szolgál­ják még azok a helyszíni vizsgálatok és felmérések, amelyeket a Művelődésügyi Minisztérium felkéré­sére egyes vidéki múzeumok részére, szűkebb munkaközösség végez. A helyi múzeumok ilyen irányú igényei, gyűjteményeik rendszeres kiegé­szítése és pótlása céljából, a történeti-néprajzi és az építészettörténeti-műszaki szemlélet betartásá­val is, Gyöngyös, Karcag, Békéscsaba, Szombathely és Keszthely környékén folytak gyűjtőmunkálatok és felmérések. 24 A népi építészet — elsősorban a népi műemlé­kek - rendszoros és országos, átfogó feltárását, számbavételét indította el — a korábbi hasonló jellegű munkák tanulságai felhasználásával — az Építésügyi Minisztérium -— Város- és Községren­dezési Főosztálya — 1958-ban. A ,,. . . népi építé­szeti, néprajzi és műemléki anyag számbavételi és a települések táj vizsgálati munkájának előkészí­tése és munkamódszerének megbeszélésére ..." a jelentkezők részére előzetesen megtartott elő­adások elvi és módszertani, valamint gyakorlati szempontok figyelembevételével megfelelő tájékoz­tatást adtak a népi építészet —a népi műemlék — kutatás kérdéseiről. Az 1958. évben gyűjtött nagy­szabású és jelentős értéket képviselő anyag, meg­felelő rendszerezése és szakszerű feldolgozása alap­ján —- az anyag néprajzi hitelessége biztosításá­val — a magyar népi építészet általános vizsgálata és korszerű értékelése szempontjából is alapvető jelentőségűnek értékelhető. 25 Az Országos Műemléki Felügyelőség munkája keretében — felszabadulásunk óta, elsősorban az utolsó 10 év folyamán — a népi műemlékek tanul­mányozása, s védelme is rendszeres feladat. Mind­azok az előzmények és folyamatos munkák, ame­lyekről az előzőekben rövid, elvi és módszertani áttekintést adtunk, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség ilyen irányú munkájának részben —tör­téneti előzményül — alapul is szolgálnak, részben a folyó munka elvégzéséhez nyújtanak segítséget. CD merszet 142. kép. Szin. Borsod-Abaúj-Zemplén m. Kültelek. 1. Kereszt metszőt. Kendertörőmalom. Ép.: 1923. Dr. Vargha László

Next

/
Thumbnails
Contents