Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ifj. Dümmerling Ödön – Détshy Mihály – Császár László – Kuthy Sándor: Egyházi műemlékek helyreállítása

léi ós festői zsindelyfedéséi az OMF 1956—57-ben állította helyre. A kisapáti (Veszprém megye) románkori ká­polna helyreállítására szintén az OMF kezelésében, Sedímayr János torvei szerint 1958-ban kerüli sor. A munkálatok a már csaknem romállapotban levő műemlék tetőzetének teljes megújítására, sérüli boltozatainak megerősítésére, a falazatok rongáló­dásainak kijavítására, középkori nyílások leitárá­sára, a nyílászárók és a burkolat pótlására terjed­tek ki, s ezzel a festői környezetben álló templo­mocska visszanyerte történelmi képét. Az örvényesi (Veszprém megye) románkori te­metőkápolnán szintén Sedímayr János tervei sze­rint végezte el a helyreállítást 1958-ban az OMF, melynek során a fennmaradt szentélyt lefed­lek, a hajó és sekrestye falcsonkjait felmagasí­tották. Az ősküi (Veszprém megye) román korból szár­mazó köralaprajzú kápolnának tönkrement cik­kelyes íves fedését 1955-ben az OMF megújította. Sajnos ekkor zsindely hiányában a fedést az egyéb­ként kellemes színű, de átlós hézagrajzával kevésbé szerencsés textúrát adó, négyzetes műemléki mű­palával kellett elvégezni (az ősküi és a jáki kápol­nák komoly szakértelmet igénylő íves fedéseit az OMF alkalmazásában Opova István pécsi ácsmes­ter készítette). A pécsváradi (Baranya megye) várban álló al­templom feli árasát és helyreállítását az OMF Fe­renezy Károly tervező irányításával 1957-ben kezdte meg. A feltárás során kiszabadították a barokk-kori elfalazásból a románkori félkörös szen­télyapszist, és leltáriak néhány fennmaradt 1 öl csé­res román ablakot, egyben tisztázlak a belső ere­deli háromhajós elrendezést és elpusztult pillérei­nek helyét. Az altemplom és a ráépült barokk-kori lakóemelet helyreállítása még folyik. A révfülöpi (Veszprém megye) románkori rom­templom állagmegóvási munkáil Gerő László irá­nyításával a műemléki hatóság 1953-ban végezte el, melyek során az omladozó falakat megerősí­tették, a templom belsejét és környezetét ren­dezi ék. A sopronhorpácsi (Győr—Sopron megye) rk. templomon az OMF 1956-ban kezdte meg a feltá­rási és restaurálási munkákat. Elsőnek a különle­ges szépségű nyugati főbejárat kőkeretezését tisz­tították meg, a bejárai előtti szint lesüllyesztésé­vel kiszabadították a béllet oszlopainak addig el­takart lábazatait, és a vakolatréteg, illetve elfala­zások eltávolításával feltárták a kaput szegélyező szobrászati díszeket, valamint az orommező sajnos erősen megcsonkított domborművét. A kapu res­taurálását Szakái Ernő szobrászművész irányí­totta, aki az orommező domborművénok hiányzó részeit itt vakolatba karcolt vonalas rajzzal egészí­tette ki, és tette az ábrázolást —kétes hitelességű rekonstrukció nélkül is — érthető kompozícióvá. A teljes feltárást az oldalhomlokzatok vakolatleve­résével, továbbá Nováki (Jyula régész irányítása mellett az elpusztult déli oldalhajó alapfalainak ásatásával folytatták. E kutatások fényt derítet­0(i. kép. Sopron bánfaivá. Volt karmelita templom. Szentély helyreállított ablakköráesai !)7. kép. Sopron bánfalva. Volt karmelita templom. Helyreállítót t szentélyboltozat JI ió

Next

/
Thumbnails
Contents