Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

festők és grafikusok Magyarországon 1828-ban. = Művészettörténeti Értesítő, 1. 1952. 137. col. 2. A Székesegyház Pollack-féle átépítésénél pallérkodott, 1818-ban pedig tervet készített a volt pálos rendház vármegyeházzá való átalakításához, Pécs művészete 1934. (259, jegyzetben i, m.) 29. col. 2.; Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i, m.) 28., 39.; Boros 1982. (351. jegyzetben i. m.) 316. tévesen Józsefként, de 75, jegyzet, recte). Apjánál színvonalasabb építőmester volt fia, Windisch Ferenc (Franz), aki 1869-ben, 60 éves korában hunyt el (Lib. Mort. Szkh., Tom. III., pp. 275-276.; 1869. máj. 16., muraríus). 1850-ben vett házat az Iskola utcában, ahol haláláig lakott, A mai Janus Pannonius u. 11-13. sz. telek keleti részén állt, ld. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 212-213. Scitovszky János számára az 1840-es években részben átalakítja a Püspöki palotát, ami a belsőn kívül a keleti homlokzat déli sarokrizalitját érintette. Ehhez készült, szignált terve 1845-ből az épület délkeleti részének 1. emeleti alaprajza a PL-ban. Ld, Religio és Nevelés, 1847. V. 9., p. 70.; Szőnyi 1916. (387. jegyzetben i. m.) 3.; Szőnyi 1927. (47. jegyzetben i. m.) 73-74.; Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben i. m.) 15.; Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 154.; Török László: Magyar építészet a historizmus korában. = Építés- Építészettudomány, 1. 1969, 148., 150, A Püspöki palota XIX. századi építéstörténetén, a romantikus és neoreneszánsz periódusok szétválasztásán újabban Mendöl Zsuzsanna művészettörténész (Pécs) dolgozik, s részeredményeket publikált. Ld. Mendöl Zsuzsanna: Baldauf János pécsi építész (1831-1890), = Pécsi Szemle, 3, 2000, 4. 47-48. Az ifjabb Windisch tervezte és építette 1847-1848-ban a budai külvárosi temető romantikus stílusú kápolnáját is. Ld. Szőnyi Ottó: A pécs-budai külvárosi temető. - A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, IV/2. Pécs, 1911, 56.; Szőnyi 1927. (47, jegyzetben i. m.) 94.; Pécs művészete 1934. (259. jegyzetben i. m.) 28. col. 3., 29. col. 2.; Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben í. m.) 39.; Genthon István: Magyarország műemlékei. Budapest, 1951, 124.; Boros 1982. (351. jegyzetben i. m.) 332.; Madas József: Pécs régi temetkezési helyei. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 32, Pécs, 1988. 78. Ezt a korábban műemléki védettség alatt álló épületet 1981 -ben lebontották. 464 Tjkv., 99. köt., 1821/2649. sz. A vonatkozó adatok kigyűjtéséért Márfi Attila főlevéltárosnak (BML) tartozunk köszönettel. 465 Tjkv., 107. köt., 1829/2095. sz. 466 VPir., 1830/52. sz. 467 VPir., 1831/7718. sz. 468 Tjkv., 109. köt., 1831/875. sz. 469 Tjkv., 109. köt., 1831/940. sz. 470 MOL, T 62., No. 1248/1-4. 471 MOL, T 62,, No, 1248/3. 472 Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 39, 473 Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény, l-ll. Pécs, 1985. passim. 474 Madas 1985. (473. jegyzetben i. m.) I.: 584-585. 475 Madas 1985. (473. jegyzetben i. m.) I.: 589. 476 Tjkv., 110. köt., 1832/646. sz. 477 MOL, T 62,, No, 1248/1. 478 MOL, T 62., No, 1248/4. 479 Lyka Károly: A táblabíró világ művészete. Magyar művészet 1800-1850. 3. kiad, Budapest, 1981. 256., 452.; Szőnyi 1929. (5. jegyzetben i, m.) 559. col. 1.; Balogh Károly: Az Erzsébet tudományegyetem könyvtára. = Magyar Művészet, 5, 1929. 568. col. 1., 571.; Gosztonyi 1942a. (5. jegyzetben i. m.) 17.; Gosztonyi 1944. (72. jegyzetben i. m.) 39.; Zádor Anna - Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. 176., passim.; Magyar építészet (a XIX. század végéig). Szerk. Gerő László. 2. kiad. Budapest, 1954, 26., 94, col, 1.; Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben í. m.) 70., passim,; Rados Jenő: Magyar építészettörténet. Budapest, 1961. 238., 262.; Művészeti lexikon 1965/1968. (295. jegyzetben i. m.) Ill,: 755.; Bezerédy Győző: Piatsek József. = Pécsi Műszaki Szemle, 18, 1973, 1. 21-23,; Madas 1978, (47. jegyzetben i. m.) passim; Szilylmre Balázs: Egy pécsi építész-dinasztia: a Piacsek család. = Magyar Építőművészet, 1985, 3, 58-61.; Levárdy 1987. (301. jegyzetben i. m.) 10-12. 480 Bezerédy 1973. (479. jegyzetben i. m.) 21. (Pécs, 1780, január 10.); Szily 1985. (479. jegyzetben i. m.) 58. (1780); Levárdy 1987. (301. jegyzetben i. m.) 10. (Pécs, 1780. január 10.). A Pécs-belvárosi r. k. plébánián őrzött Anyakönyvben, fenti napnál nem szerepel ilyen bejegyzés. Bezerédy Győzőtől - aki anyakönyvi forrásra hivatkozik - származik a több írásában is közölt, téves születési dátum, amelyet mások mellett, régebbi publikációinkban mi is átvettünk. 481 Sonkoly Károly: A maradandó értékek mestere. 220 éve született Piatsek József, a klasszicista Pécs építője. = Echo, 2001, 3. 34-35.; Sonkoly Károly: Piatsek József építész (17811854). In: Baranyai millenniumi arcképcsarnok. Szerk. Ódor Imre. [megjelenés előtt]; Sonkoly Károly: A klasszicista Pécs építőmestere: Piatsek József (1781-1854). [megjelenés előtt] 482 Lib. Copul. Belv,, Tom. IL, p. 40. col. 1.: 1 762. okt. 3. „Leonardo Pucsek Liber Murario vindolensi, et virgin def. Dominíci Mund filiae Cunagundi V.Eccl". 483 Lib. Bapt. Belv., Tom. IV., V., VI., passim. 484 Lib. Bapt. Belv., Tom, VI., p. 87.: 1781. jún. 26., Josephus, apa: Leonardus Pitsike, anya: Cunegundis, keresztapa: D. Josephus Eisenbarth, keresztanya: -, illetőség: V. Eccl. 485 Sonkoly 2001. (481. jegyzetben i. m.) 34. Talán legismertebb építésze születésének 220. évfordulóján, 2001-ben Pécs városa emléktáblával jelölte meg a házat. 486 Tjkv., 32. köt., 1779/87. sz., 1779, jan, 8, ülés/3, sz. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 384. tévesen 750 f. vételárat hoz, a forrásban 250 f, szerepel, 487 Lib, Mort, Belv., Tom. IL, p, 189. col. 1.: 1783. febr. 11., Leonardus Pacsek, muraríus, ann, 54, 488 Lib, Copul. Belv., Tom, IL, p, 313,: „1786 Majus 9. Adamus Stettner coelebs murarius sodalis hujus 39 annorum et Cunigunda Vidua defti. Leonardi Picsek murarij hujatis 42 annorum". A férfi feltehetően ennek a házasságnak köszönhette a hamarosan elnyert polgárjogot is, de a vonatkozó bejegyzésben még kőműveslegényként szerepel (Polgárkönyv, 1780-1792, p. 70., 1786. okt. 9.). Az írott források 1784-ben még az özvegy, 1786-ban és 1805-ben már az új férj nevén hozzák a család házát. Idővel a házaspár felfüggesztette az együttélést, amint ez az 1808-ban elhunyt Stettner halotti anyakönyvi bejegyzésében olvasható (Lib, Mort, Belv,, Tom. HL, p, 119.: „uxoratus repente, sed erat vita exemplaris"). A két férjét is túlélő asszony 84 éves korában, 1825, febr. 22-én halt meg (Lib. Mort. Belv., Tom. III., p. 148.). Házát még 1810-ben egyik fiára, Piatsek Vince pécsváradi kőfaragóra íratta, ld. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 384. 489 Lib. Bapt. Belv., Tom. VIL, p. 61.: Theresia, Andreas Stitner murarius leánya; Lib. Mort. Belv., Tom. III., p. 46.: |1790. 490 Lib. Bapt. Belv., Tom. V., p, 52.: 1766. ápr. 19., Adalbertus, apa: Leonardus Pőcsek, anya: Cunegundis (a házaspár 2. gyermeke); Vegyes Matricula, Siklós r. k. plébánia, 1827-1849. köt. (Felekezeti anyakönyvek másodpéldányai, BML., IV. 93., 367., R. e. sz.: 264.), 1831. évi füzet, Lib. Mort,: 1831. ápr. 15., Albertus Piatsek, ann. 67. 491 Adalbertus Peátsek siklósi kőművesmesternek egy legényét sem említi az 1828-as összeírás. Kapossy 1952. (463. jegyzetben i. m.) 137. col. 1. 492 Vörös Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963, 172. ; Kopasz 1978. (272. jegyzetben í. m.); Sonkoly Károly: Joseph Buck rajzmester, szobrász és építész (1755-1815). In: Baranyai millenniumi arcképcsarnok. Szerk. Ódor Imre. [megjelenés előtt], 493 Tjkv,, 77. köt., p. 312. (1804. ápr. 30.), 1804./753.