Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

szabad oszlopoktól tartott toronysisakpár szolgált példákkal, míg a párhuzamosságok, a terek szabályos mértani egyeneseivel szembeszegülve a cseh-morva építészet adta az alaprajzok és boltozatrendszerek izgalmas újításainak sorát, Számos effajta emlék közül Kilian Ignaz Dientzenhofer műveit kell kiemelnünk, akinek dinamikus homlokzat teremtése Egerben a minoriták templomában is megvalósult, Itthon a templomhajó oldalfalainak párhuzamos alakítása sokkal inkább konzerválódik, míg a homlokzatuk megmozgatása és Borromininek a római Oratorio di S. Filíppo Neri tört oromzatíve válik - Lucas von Hildebrandt ösztönzésével - honossá. Első centrális terű templomunkat Nadasdy gróf családi sírkápolnaként Lékán 1655-1669 között az Ágostonrendiek számára építtette Pietro Orsolinivel. Bécsben közel azonos időben emelik római anyaegyházuk centrális kupolaboltozatos templomát 1651-1656 között, Carlo Canevale olasz építőmesterrel. A.közállapotok visszaesése következtében a hasonló újításokra és monumentális építkezésekre csak néhány évtized múltán került sor. A császári patronátus alatt épülő bécsi Peterskirchét Gabriele Montani 1702ben elkészült centrális alaprajzú, pompás tamburkupolás templomával kezdték el, de az építkezés csak lassan haladt, az első istentisztelet csupán 1715-ben volt megtartható. A szentély és kórus áttervezését s részben a homlokzatot is Franciscus [Franz] Jánggl építőmester végezte, aki már a bécsi piaristák Maria Treu templomának ugyancsak kupolaboltozatos centrális templomát, 1716-ban az új ízlésnek megfelelően új szellemben felépítette. A két templom a Peterskirche és a Maria Treu boltozat- és kupolarendszerének összevetését végezte el, illetve egyesítette váltakozva Jánggl az 1717-ben elkezdett pozsonyi trínitárius templom kialakításánál, (5-6. kép) Bár a tambur nélküli tetőbe rejtett kupola és a szerény igényű homlokzat a bécsi előképek mögött egy esztendővel később megindult pozsonyi építkezésnél elmarad, mégis meglepő a hazai fejlődés frissessége, amely ez esetben is az elhatározás szinte egyidejűségét jelenti. A kupolás, centrális templomépítészet másik magyarországi példánya a győri karmelita egyház 1714-ből származó terve. Az alapkőletétele után néhány évvel 1772-ben valósul meg a modifikált terv, amelynél a kupola tamburabroncsa már elmaradt. (7. kép) A mű szerzője Martin Wittwer karmelita fráter, egy évvel korábban 1713-ban hasonló művet alkot Linzben, munkásságával, így Pápán a pálosok centrális templomával később foglalkozunk. Lemaradásának itt sincs nyoma, hiszen a császárváros legfestőibb pompás centrális temploma, a magyar vármegyék adományából emelt Karlskirche építését 1716-ban kezdték el s az anyacsászárnő kolostortemplomát, a bécsi Szaléziánusok kupolás egyházát pedig 1719-ben. 7. kép. Győr, karmelita templom 8. kép. Eger, a minorita templom kapuja 8 í