Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

A Fejér György egyik tanulmányában említett, az óbudai római fürdő maradványait kutató Gyuríkovics György

421 tagja volt annak a bizottságnak, mely a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847-ben tartott VIII. soproni nagygyűlésén a műemlékek védelméről az országgyűlés elé terjeszteni szándékozott tervezetet dolgozta ki.

422 A hazai régiségekről a kora reformkor sajtójában gyakran publikáló Bitnitz Lajos szombathelyi kanonok, aki 1828-ban tagja volt a magyar tudós társaság alapszabályát szerkesztő bizpttságnak is, a Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale 1

856-os listája szerint a soproni közigazgatási terület konzervátora lett.

423 Míg a 20, századi műemlékvédelem figyelme az intézményi és tudományági szakosodás miatt elsősorban az ingatlan emlékekre irányul, s az ingó emlékeket a múzeumok védik, a korábbi időszakokban ez a specializáció még nem volt általános,

424 Nemcsak a vizsgált időszakban, hanem még a 19, század közepén is a figyelem az ingó és az ingatlan, illetve a „nemzeti" eredetű és az antik emlékek felé egyaránt irányult, Az Akadémia Archaeologiai Bizottsága „figyelmének tárgyai a hazában létező és feltalálható, minden ó- és középkpri, régiségtani becsű műmaradványok" voltak, „legyenek azok magyar vagy nem magyar eredetűek, tehát régi épületek vagy olyanoknak maradványai; régi kőfaragványok, akár önállók, akár mint régi épületek részei fennmaradtak, ú.m.: szentek álló képei s egyéb szoborfélék, kőkoporsók vagy sírfedelek, domborművek vagy régi felíratok, faragott címerképek, keresztelőmedencék, oltárok, fafaragványok, szobrászati öntvények, ideértve a régi harangokat is; ősi földalkotmányok, sírhalmok, régi festések templomok és házak falain, vagy önállóan; metszések nyomatai vagy táblái, rézben vagy fában; régi fegyverek, bútorok, eszközök, edények, érmek, pecsétnyomók, pecsétek és címerek, feliratok."

425 Az Archaeologiai Bizottság ügyrendje - hogy tudniillik az elkészítendő régészeti repertóriumban „mindazon nemzeti régiségeink kimerítő és lehetőleg rendszeres összeírása és sorozata adassék, melyek eddig egyes leírások által többé vagy kevésbbé közismeretre jutottak"

426 - a korábbi kezdeményezésekkel való történeti folytonosság tudatos vállalására utal. Azoknak a hazafias lelkesedés és a tudományos érdeklődés által egyaránt motivált felvilágosodás- és kora reformkori topográfiai törekvéseknek az elismerését is jelzi ez a mondat, melyek a nemzeti múlt emlékeinek „közismeretre juttatása" mellett fontos szerepet játszottak - úgy vélem legalábbis - az emlékek megbecsülésének, tiszteletének Társadalmi színtű elmélyítésében, a műemlékvédelmi szemlélet és gondolkodás kialakításában is, Papp Júlia FÜGGELÉK

427 Hírek pénz, - kincs, - és más régészeti leletekről Buda környékén talált római mérföldjelző oszlopokról (PMH 1782. 243.) Carnuntumi római fürdő maradványairól (APA 1774. 366-368., 400., 404-408.) Egri vár alatt felfedezett gótikus kápolnáról, és az ott talált 16. századi márványsíremlékről (BMH 1802. I. 298-299.; OPZ 1802. 195-196.) Erdélyben talált ókori feliratos kövekről (EV 1780. 136.) Erdélyben talált ókori feliratos kövekről (AR 1823. 591.) Eszéken talált ókori feliratos kövekről (EV 1785. 33-34.) Érden talált ókori feliratos kövekről (EV 1781, 46-47.) Gyulán talált, feltehetően II, András korabeli ezüstpénzekről (HT 1807. II. 280-281.) Hunyad vármegyében talált aranypénzek egy részét - bár a dévai magisztrátus sok üzért börtönbe záratott - Törökországba csempészték ki. A magisztrátusnak kb. 600 darabot sikerült összegyűjtenie. (MK 1803. II. 207-208.) Karászon (Szabolcs megye) talált ókori régiségekről (HM 1830.1. 387.) Károlyfehérvár környékén felfedezett antik romokról (ZU 1803. IV. 117.) Krassó megyében talált magyar ezüst pénzekről (PMH 1 /80. 353-355.) Nagyszeben mellett talált „gót" betűs pénzekről (PMH 1781. 735-736.) Óbudán talált ókori feliratos kőről (EV 1779. 324-325.) Óbudán felfedezett római emlékről (PZ 1778. 15. sz. [o.n.]) Ószőnyi (Brigetio) római emlékekről (TGY 1829. IV. 122-123.) Poprádon felfedezett „aranyfonalról" (APA 1774, 195-198.) Promontornál talált ókori feliratos kövekről (EV 1782. 196-197.) Sáros vármegyében talált ókori kincsleletet a bécsi kancelláriához szállítottak (HMNT 1791. IV. 392.; MK 1791. 405-406.) Schidowinban felfedezett római kori épületromról (térképmelléklettel) (NUM 1792. II. 97-100., 101-107.) Sopronban talált ókori régiségekről (MG

Y 1790. IV. 236-237.) Szabadkán előkerült I. István korabeli pénzekről (PMH 1781. 735-736.) Szamos melletti „Trajanus sáncáról", ott talált Trajanus-kori pénzekről (MGY 1790. IV, 125.) Szamosújvárott talált feliratos kövekről (PZ 1779. 67. sz. [s. p.]) Szentendrén talált római feliratos kövekről (MK 1808. II. V. toldalék, 37. levél, 35-40.) Szentmiklóson talált kincsről, mely 150.000 Ft-ra becsültetík (MK 1799. II. 477-478.; S 1808. IX. 134-135.) Szilágysomlyón talált kincsek (MK 1797. II. 554.) a bécsi Münzkabinetbe kerültek (BMH 1798. I. 32.; S 1808. IX. 153.) Tatai ókori síremlékről (APA 1775. 365-368.) Teplitzen talált aranykincsekről (APA 1 772. 358-360., 366-368.) Tordán talált homokkő oszlopról (APA 1775. 220-222.) Tordán felfedezett ókori feliratos kövekről (UM 1781. 74-77.) Varasdon talált antik pénzekről, ékszerekről (OPZ 1805. 695.) Válón talált ókori feliratos kövekről (EV 1784. 361.) Épületek említése napihírekben Brassói evangélikus templom megrongálódásáról (BMH 1802. II. 661-662.) Egri tűzvészről (BMH 1800, II, 293-294,, 420.)