Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményei és tevékenysége 1986-2000 között

Az 1979-es Helsinkiben megrendezett összejövetelnek nem lett folytatása, de tudni kell, hogy az USA és CANADA átvette a szerepet, mivel gazdaságilag rentábilisak. A félelem az, hogy Európa kieshet a szervezet eddigi hagyományos szerepvállalásából, mivel tapasztalható az a jelenség, hogy az Észak-Európái országok (Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Belgium, Hollandia) elvetik meghatározó szerepüket. Hadik András által lejegyzett gondolat, hogy Varsóban történt az áttörés - de véleményem szerint igazából Tallinban, ahol a legnehezebb körülmények között Karin Hallás megnyithatta az Észt Építészeti Múzeumot. Ebből a cselekedetből tanulhatnánk mi magyarok is. VÉGSZÓ Úgy ítélhetem meg, hogy a múzeum gyűjteménygyarapítása, a kiállítási és a tudományos tevékenysége elismerésre méltó. Az anyagrendezésben és gyűjteményfejlesztésben - mely szorosan kapcsolódik a tudományos feldolgozáshoz -, alapvető szerepet vállaltak elsősorban Fehérváry Zoltán, Hadik András, Prakfalvi Endre, Ritoók Pál művészettörténészek. A többi munkatársnak is köszönet, akik az egyes szakgyűjtemények kezelésében a lehetőséghez mérten vállaltak feladatokat: Hajdú Virágnak és B. Kaiser Annának. Az általunk felsorolt, a tudományos tevékenységhez nélkülözhetetlen - különösen a kiállítások esetében - egy olyan személy, aki a fényképeket elkészíti, Ennek a feladatnak, Barka Gábor minden esetben vállalója és megvalósítója volt, Köszönetet kell mondanunk Szalainé Péter Mária és Nagy Sarolta titkárnőknek, hogy munkánkban mindig együtt éreztek velünk, mert nélkülük az adminisztráció, a szerteágazó kapcsolatrendszer megszervezése és működtetése lehetetlen lett volna, Remélem, hogy az elkövetkező tizenöt év is olyan hatékony lesz, mint amilyen az elmúlt volt! Pusztai László JEGYZETEK 1 Az Építészeti Múzeum évekig az OMF székház egyik szobájában „működött", raktára az egykori központi műhely albertfalvai épületeiben volt, A múzeum 1985-ben költözött mai helyére, a III. kerületi Mókus u. 20-ba - egy eredetileg más célja felújított épületbe. Napjainkban ismét felmerült annak lehetősége, hogy az óbudai egykori Zichy-kastélyba költözne a múzeum. A múzeum történetéről és gyűjteményéről bővebben: Balassa Zsuzsanna: Húszéves az Építészeti Múzeum. = Művészet, 29, 1988, 10, 55-56.; Hadik András: Szubjektív gondolatok a Mesteriskola 1986-os felvételi pályázata kapcsán [egy leendő Építészeti Múzeum tervei], = Műszaki Tervezés, 27, 1987, 11/12. 41-51,; Mendele Ferenc: A Magyar Építészeti Múzeumról. = Műemlékvédelem, 37, 1993, 3. 125-132,; Pusztai László: Bemutatkozik a Magyar Építészeti Múzeum. = Műemléklap, 1, 1997, 7, 10.; Pusztai László: Építészeti Múzeum 1998. évi tevékenységéről és beszerzéseiről. = Műemléklap, 2, 1998, 12. 11 ; Pusztai László: Az Építészeti Múzeumról. = Műszaki Tervezés, 27, 1987, 11/12. 31-40.; Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményei 1973-1981. = Magyar Műemlékvédelem, 9. 1984. 415-425.; Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum jövője. = Műemlékvédelem, 43, 1999. 346-348.; Pusztai László: Megjegyzések egy jubileum alkalmából. 25 éves a Magyar Építészeti Múzeum. = Műemlékvédelem, 37. 1993. 87-92,; Pusztai László: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának gyűjteményei (1982-1985). = Magyar Építőművészet, 1986, 5. 32-35.; Pusztai László: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának gyűjteményei (1982-1985). = Magyar Műemlékvédelem, 10. 1996. 271-278.; Pusztai László: OMvH Magyar Építészeti Múzeum 1997. = Müemléklap, 2, 1998, 2. 4.; Pusztai László: Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának újabb szerzeményeiről. = Magyar Építőművészet, 1978, 4. 54-57.; M.: Fantommúzeum [beszélgetés Hadik Andrással a Magyar Építészeti Múzeumról]. = Heti Budapest, 1990. október 12. 18-19.; Ritoók Pál: Gyarapodtunk... Újabb szerzemények az OMvH Magyar Építészeti Múzeumának 1996. évi gyűjtéséből. = Műemléklap, 2, 1997, 2. 5.; Ritoók Pál: Róth Miksa a világhálón. Az Építészeti Múzeum munkájából ízelítőül. = Műemléklap, 4, 2000, 7/8. 22-23. 2 Lósy-Schmidt Ede: Az Országos Magyar Műszaki Múzeum célja, feladata, jelentősége és gyűjteményei. = Új Magyar Museum, 4, 1944. 52-59. 3 Az Építészeti Múzeumnak megalakulásától munkatársa a művészettörténész diplomás szerző, hosszú évekig - leszámítva napjainkat és egy rövid időszakot - igazgatóként tevékenykedve. Szerencsésnek tekintheti magát, hogy sikerült egy összetartó, szakmájukat magas szinten művelő csapatot szerveznie. Külön öröm számára, hogy a múzeum nemzetközi elismertsége politikától mentesen alakult ki. 4 Hadik András: Ipari és műszaki építészeti emlékek a Magyar Építészeti Múzeumban. = Műemlékvédelem, 38, 1994. 201-208.; Hadik András: A modern építészet a Magyar Építészeti Múzeumban. = Műemlékvédelem, 35, 1991. 57-64.; Ritoók Pál: Schulek a regattán. Fényképek, műtárgyak, tervek az Építészeti Múzeumban, = Műemléklap, 3, 1999, 7. 13-14. 5 A népies irányzat továbbélése a magyar építészetben 1918-1950. A katalógust szerk. és a kiállítást rend. Pusztai László, Hadik András, Fülöp Csilla. Budapest, 1987. 82 p. 6 Ez számunkra azért tűnik fontosnak, mert a múzeum gyűjteményében lévő rajzi anyag alapját képezi a Makovecz-féle elméletnek és megvalósulásnak. 7 Rimanóczy Gyula (1903-1958). Weichinger Károly (1893-1982). Az OMvH Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása. Szerk. Hadik András et al. Budapest, 1994. 261 + 130p. 8 Thomas Antal (1889-1967) építész emlékkiállítása. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Hadik András, Ritoók Pál. Budapest, 1988. 40 p. 9 Kismarty-Lechner Lóránd (1883-1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962). Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának kiállítása, 1990-1991. A kiállítást rend. és a katalógust szerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál. Budapest, 1990. 113 p,