Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményei és tevékenysége 1986-2000 között

4. kép. Kiállítási pavilon és vízvezeték terve. Galba Károly, 1842 6. kép. Budapest, Szent Domonkos rendi zárda homlokzati terve. Lauber László - Nyiry István, 1936 5. kép. Az Új magyar otthon kiállításra készült pályaterv, Gádoros Lajos (eredeti aláírás: Gonda Lajos), 1939 ï L J 7. kép. Temesvár, bérház terve. Foerk Ernő, 1903 tán, Radó Sándor, Maróti Géza, Friedrich Lóránd, Meyer Antal, Throczkay Wiegand Ede, Bobula János, Wéber Antal, Schichedanz Albert és Kozma Lajos munkái, Méltó kiegészítései a fentebb említetteknek azok az üvegablak-tervek (Walther Gida, Majoros Károly, Johann Hugó) amelyek a 20, század első 60 évét ölelik fel, valamint közel 200 lapot magába foglaló belső építészeti együttes: Gádoros Lajos, Mikó Sándor, Ferenczy Dezső és Légrády Sándor hagyatékából, Az előbbiekben felsorolt építészek nem mindegyike kapott elismerést az utókortól, Szerepük, méltatásuk a jövő nemzedék feladata lesz, felhasználva a múzeumban őrzött anyagaikat, Vizsgálatra érdemes az 1920-1940 közötti időszakban a népi építészeti irányzat.5 (8-9. kép) Nem akarjuk azt mondani, hogy az 1930-1940 között épített ONCSA házak a mai megítélés szempontjából korszerűek voltak, de a mai árvíz sújtotta területeken épülő házak mégis ennek az irányzatnak hagyományait veszik figyelembe egy-egy falukép kialakításakor.

6 A legjelentősebb hagyatéki anyag a két világháború közötti majd az azt követő időszakból Kotsis Iván 'AT 1 r i 1 WÈÊKKIÊÈÊÊÈEÈÊÊÊÊÈËÊÊÈÈÊÈIÊÈÊÈÊÊÊIÊÈKÊÈ 8. kép. Őrmező, kárpátaljai községháza terve. Pénzes Géza, 1940 (10-12. kép) és Rimanóczy Gyula

7 (13-14. kép) életművét átfogó terv- és fotógyűjtemény. Közös mindkettőjükben, hogy megvalósult műveikben - legyenek azok egyházi, vagy világi rendeltetésű épületek - formai és