Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményei és tevékenysége 1986-2000 között
A MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI ÉS TEVÉKENYSÉGE 1986-2000 KÖZÖTT A Magyar Építészeti Múzeum, az egykori Országos Műemléki Felügyelőség keretein belül, 1968-ban alakult meg. Feladata a magyar építészeti örökség gyűjtése, feldolgozása, Mindez a jelentős építészek hagyatékának megóvásán túl minden, az épített örökségünkhöz tartozó tárgyi emlék: tervrajz, fénykép, dokumentum gyűjtését, tudományos feldolgozását jelenti, A múzeum korábbi években végzett tevékenységéről rendszeresen beszámoltunk a Magyar Műemlékvédelem köteteiben. Az alábbiakban a múzeum 1986 és 2000 közötti tevékenységéről adunk számot, egy olyan időszakról, amely számtalan nehézséggel volt terhes. Ekkor szűntek meg azok a nagyvállalatok, intézmények, amelyek korábban a szakmúzeumok fő támogató voltak, a felszámolt nagy tervező irodák tervtári anyaga jobbára szétszóródott. További, napjainkig tartó, gondot jelentett a múzeum elhelyezésének kérdése, az állandó kiállítótér hiánya. 1 Az Építészeti Múzeum gyűjtőköre, beszerzendő anyagának jellegéből fakadóan is különbözik a 19. században alakult más múzeumoktól. Egy-egy hagyaték megvásárlása esetenként több ezerrel gyarapítja a tételek számát - egyúttal fokozva raktáraink szűkösségét. A múzeum gyűjtőköre elsősorban a 19. század második fele és a 20. század építészeti emlékeire terjed ki. Annak ellenére, hogy már az 1980-as években, majd a rendszerváltást követően egyre több építészeti rajzanyag, városképi ábrázolás került a műkereskedelembe, sikerült közel ötven jelentős magyar építész hagyatékát múzeumi védettség alá helyezni. Ugyanakkor több jelentős alkotó hagyatéka külföldi múzeumokat, intézményeket gazdagít, így Molnár Farkas hagyatéka Olaszországba került, Goldfinger Ernő anyaga Londonba a RIBA gyűjteményébe, Forbát Alfréd hazai vonatkozású tervei a Svéd Építészeti Múzeumban találhatók. Mindezek okán a múzeum alapító okiratában lefektetett cél, nevezeten, hogy gyűjteni kell minden olyan dokumentumot, melyek magyarországi építészeti tevékenységgel kapcsolatba hozhatók - különös tekintettel a művészi minőségre - természetesen nem valósítható meg maradéktalanul. Idézzünk egy korábbi példát erre: a Magyar Mérnök és Építész Egylet teljes tervtári anyaga, a Lósy-Schmidt Ede-féle műszaki gyűjteménnyel együtt - utóbbi elsősorban a magyar műszaki értékek tárgyi anyagát magába foglaló Műszaki Múzeum törzsanyagát adhatta volna - 1943-ban Kassára került. 2 A múzeum tevékenysége fontos részének tekintette a közelmúlt építészeti hagyatékának gondozását. Ennek érdekében a 20. század jelentős építészeinek életművét bemutató kiállítások mellett megrendeztük a közelmúlt, az 1948-1959 közötti évtized építészeti produktumainak bemutatását. A múzeum megalapítása óta eltelt három évtized során egyre több fiatal szakember került hozzánk. Tevékenységük a biztosíték arra, hogy az építészeti örökség, annak tárgyi és szellemi valóságának megóvása, tudományos feldolgozása, a nemzetközi kapcsolatok ápolása a jövőben is folytatódik. 3 Reményeink szerint megmarad és gazdagodik az a belföldi és külföldi kutatókkal kialakított kapcsolatrendszer, amelynek eredményeként számtalan szakember használhatja kutatásaihoz, kiállítások rendezéséhez gyűjteményeinket. Mindezek után a továbbiakban a Magyar Építészeti Múzeum elmúlt 15 esztendejének tevékenységéről tételesen és részletesen számolunk be. A beszerzéseknél, vásárlásoknál megtartottuk azt a gyakorlatot, hogy lehetőség szerint teljes életműveket átfogó építészeti hagyatékok megszerzése a fontos - a sok egyéb építészeti dokumentum mellett -, így továbbra is ilyen egységek alkotják a gyűjtemény gerincét, 1986-2000 között a Magyar Építészeti Múzeum több jelentős ajándékozás mellett, 316 vásárlást bonyolított le, Az összegyűjtött anyag megoszlása a következő Tervrajzok 7,215 db Képzőművészeti alkotások 1,286 db Fotóanyag: pozitív, negatív, dia, képeslapok 3.800 db Könyvek, folyóiratok 800 db írásos dokumentumok 5.000 lap Tárgyi emlékek 200 db Összes gyarapodás 18.301 leltári egység TERVRAJZOK A 15 év alatt a tervrajzi anyag gyarapodása meghaladja a hétezret. 4 A tervrajzok minőségi rangsorolását az alkotó építészek hazai szereplése, elismertsége adhatja meg, értékelésüket is a fenti szempontok alapján készítettük el. Meghatározó szempont ezen túl a hagyaték