Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bérczi László: A Sala terrena falképei a szombathelyi püspöki palotában

55. kép. A Sala terrena boltozati képe szon azonos. A felhős égen virágfüzérekkel puttók repdesnek. (55-57, kép) A boltindítás háromszögében elhelyezett tondók témái allegorikus jelentésűek. (Építészet, régészet, festészet, zene, tánc, színészet,) A keleti falhoz érő boltszakasz esetében pedig gyermekjátékokat mutat be: sakkozás, sárkányeresztés, kakashintázás, labdázás, A festmények közötti részeket kitöltő architektonikus és ornamentális festés teljesen szokványos, XVI. Lajos stílusban készült. V. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Sala terrena falképeinek ikonográfiája rendkívül összetett és a teljességet igyekszik láttatni. Ezért nehezen hihető, hogy a 18. századi festett műgyűjtemények divatja lett volna a terem előképe. Meg kell jegyezni, hogy a püspöki palota többi római és vallási tárgyú falképe, valamint metszetei a Sala terrena falképeivel alkotnak ikonográfiái egységet. A Róma, Savaria, Szombathely történelmi, művészeti emlékeinek térben időben való összemosása a metszetekkel és eredeti antik faragványokkal, kerttel való kiegészítése egy Kis-Róma képét kelti, Ugyan úgy, ahogy a római Campidoglio épületeinek berendezésénél láthatjuk. A Palazzo dei Conservatori termeiben a Város antik bronz- és márványszobrainak gyűjteményét helyezték el úgy, hogy grisaille képeken megfestették a Vatikánban lévő, de a Város számára vissza nem szerezhető híres szobrokat, A 16, század végi állapotban megfestett antik romok közé római ruhába öltöztetett alakokat helyeztek. így érzékeltetik az időtlenséget. Van még egy párhuzam is, amelyet érdemes megemlíteni: Amikor 1471-ben IV. Sixtus pápa Róma városának 56-57. kép. A Sala terrena boltozatának grisaille tondói „visszaadta" a híres antik bronz- és márványszobor gyűjteményt kikötötte, hogy azokat bárki megtekinthesse, így ez lett Európa első nyilvános közgyűjteménye. Mint a bevezetőben említettem Szily János a „Museo Lapidario" megnyitásával az első magyarországi múzeumot hozta létre. Befejezésül néhány szót a gyűjtemény további sorsáról: A Sala terrenához csatlakozó kert nem volt hoszszú életű. Mivel Szily a püspöki palotával szemben lévő telkeket nem tudta megvásárolni, az új székesegyházat