Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Hoós Mariann – Lente István – Szentkirályi Miklós: A hédervári kastély barokk falképei és a kápolna restaurálása

rünk az oltár eredeti színvilágához, mert az az átfestés alatt kifogástalan állapotban fennmaradt, Másrészt az oltár eredeti színvilágának bemutatása kívánatos a hitelesen helyreállított kápolna egységes barokk-rokokó megjelenítéséhez. Ugyanakkor döntés született arról, hogy nemcsak az eredeti polikrómiát, de a hiányok pótlását, tehát mind az oltárépítmény, mind a faragványok és szobrok teljes formai kiegészítését is elvégezzük. Ezekhez megfelelő támpontok álltak rendelkezésünkre. A faragványokat, szobrokat és az oltárképet kerettöredékekkel együtt megfelelően felszerelt budapesti műterembe szállítottuk. Gondos konzerválás után végeztük az eredeti feltárását, majd a formai és színbeli kiegészítéseket, Az oltárépítményt felmérés után lebontottuk, és a kastélyhoz tartozó Kasznár-házban kialakított ideiglenes műhelyben végeztük a konzerválást, Az elemeket a kápolnában építettük össze és a helyszínen végeztük a retusálásokat, Természetesen az oltárkép teljes formai és színbeli helyreállítását is elvégeztük, (16. kép) A kápolna teljes helyreállítása érdekében a számtalan darabra törött Mária Immaculata kőszobrot is restauráltuk, majd eredeti helyére, a bejárati ajtó feletti konzolra helyeztük.

14 A hédervári kápolna és helyiségei kis méretükkel együtt is hatásos és teljes építészeti és funkcionális egységet képeznek. Számunkra, restaurátorok számára nagy öröm volt ezt a gyönyörű együttest egységesen helyreállítani, hiszen így érvényesülnek szépségei és értékei. Megnyugtató az a tudat is, hogy a sok rekonstruált felület ellenére sem került idegen elem az együttesbe, hiszen minden megoldáshoz az eredeti formakincsből merítettünk.

15 A restaurálás 1987-1989 között, az építészeti helyreállítás keretében zajlott, amelybe még a kastély-park rekonstrukciója is beletartozott. A hédervári kastélyt tulajdonosa, a Művészeti Alap (mai jogutódja a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány) állíttatta helyre, hogy benne a művészek számára alkotóházat működtessen. A kastély ezt a feladatát csak rövid ideig tudta ellátni, fenntartása anyagi nehézségekbe ütközött ezért néhány évig használatlanul állt. Ma idegenforgalmi célokra, szállodaként használják. Hoós Mariann - Lente István - Szentkirályi Miklós JEGYZETEK 1 A falkutatást, ásatást Dávid Ferenc és László Csaba irányította, A helyreállítás tervezője Sedlmayr János volt, A kivitelezési munkákat az OMF Soproni Építésvezetősége végezte. 2 A Héderváry család birtokában volt, 16. század elején épült kastélyt 1534-ben Bakícs Pál lebontatta. A birtokot visszaszerző Héderváryak a korábbi alaprajzot részben felhasználva 1578-ra fejezték be reneszánsz, belsőudvaros, saroktornyos kastélyuk felépítését. Az udvari lépcsőn át megközelíthető emeletes szárnyak előtt árkádíves folyosók húzódtak. A délkeleti szárny földszintje boltozott volt, míg az északnyugati helyiségeket fafödém zárta. A 18. század derekán, az időközben kihalt Héderváry család örökösei, az Osl nemzetségből származó Viczayak a reneszánsz kastély barokk palotává történő átépítését kezdték meg. Az 1755-ben megkezdett, majd több évtizeden át folytatott átépítések, bővítések során alakult ki a kastély mára megszokott három-saroktornyos képe. A kerti szárny földszintjén lévő, Sala terrenanak meghatározott szoba keleti falát, boltozatát akkor készítették, 3 A falkutatás során a délről szomszédos helyiségben, a kerti kijárat kapualjában is találtak lugasos kifestóst, de ennek restaurálására nem került sor. 4 1803 táján alakították ki a mai főkaput. Ugyanekkor a belső terekben kályhákat, kandallókat emeltek. Ezzel összefüggésben kerülhetett sor az újabb kifestésre is. 5 Noha a kastély nem a főirányokba tájolt, az értelmezhetőség érdekében a továbbiakban a kerti homlokzatot tekintjük keleti homlokzatnak. 6 A restaurálást Hoós Mariann és Lente István végezték, 7 A 20, század elején Möller István tervezett kisebb felújítási munkákat a kastélyban. A megmaradt alaprajzán helyiségünket „ezüstkamra" névvel jelölte. 8 Az „ezüstkamra" restaurálását Hoós Mariann és Lente István végezték. 9 A megmaradt teljesen ép barokk eredeti asztalosszerkezetet a kivitelezés során sajnos eltávolították, új szerkezetre cserélték. 10 1945 után a kastélyban iskola működött, 1984-ig. A kápolnát raktárnak használták, nyílásait elfalazták. Az iskolába járó gyerekek nem is tudták, hogy egy kápolna van az épületben. 11 Viczay Mihály 1727-1781 között élt. 12 A toronyszoba a korábban említett Möller-féle alaprajzon levéltárként szerepelt. Az egykori családi levéltár innen került 1945 után a Magyar Országos Levéltárba, majd 1956 őszén, a Rákóczi és más családok anyagával együtt gyakorlatilag megsemmisült, elégett. A napjaínra megmaradt bútorzat nem 18. századi, Möller 20. század eleji tevékenysége idején készült, hasonlóan a kastély töób, ma barokknak tűnő ajtajához, 13 A kápolna és a csatlakozó terek restaurálását Forrai Kornélia, Hoós Mariann és Lente István végezték. 14 A szobor darabjai a kápolnában tárolt tűzifa alól kerültek elő. 15 A szobrászati anyag helyreállítását végő restaurátorok: Szentkirályi Miklós, Dabrónaki Béla és Marjai Zoltán. (A 1-13. képet készítette: Lenfe István. A 14-16. képet készítette: Szentkirályi Miklós.)