Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Hoós Mariann – Lente István – Szentkirályi Miklós: A hédervári kastély barokk falképei és a kápolna restaurálása

valaki, hogy széthúzza a függönyt, amely színében is, formailag is illeszkedik a festmény egészébe, hiszen arról vette a mintát. (11. kép) Az oltár mellett balra ajtó vezet a sekrestyébe (ezt az ajtót is megfestették szemben a falon), amelynek íves falmélyedései felett fektetett ovális ablakok néznek a parkra, Ez volt a hidegnek leginkább kitett helyiség, itt a nedvesség szinte mindent elpusztított, A mennyezeten lebegő angyalkák retusálhatóan épek voltak. Kevéssel a mennyezet alatt már kopottabban maradt meg a festés, A csegelyek betétei és a virág-füzérek nyomai még lehetővé tették a kiegészítést, Az oldalfalakon csak halványan lehetett felfedezni a kiosztásokat, a kevés maradvány és a kápolna megoldásai alapján mégis hűen rekonstruálhattuk e kis helyiségegyüttes belső faldíszítését. Az emeletről lehet bejutni a karzatra, melyet a falra festett, lapezüsttel kirakott orgonával díszítettek. Igazi orgonára nyilván nem volt szükség, helyette kis harmónium szolgáltathatta a zenét a szertartásokhoz. A festett orgona az illuzionisztikus festés gyöngyszeme: a megfestett pedálok, kihúzott regiszterek alapján még a hangszer típusára is következtetni lehetett. A kórust barokkosán ívelt vonalvezetésű mellvéd zárja le, amelyet a kápolna felé néző oldalán festett kőkorlát díszít, rajta a kápolnát építtető Viczay Mihály és felesége Draskovich Teréz családi címere.

11 A karzatról keskeny folyosó nyílik az emeleti sarokszobába, amelyet a szokásnak megfelelően és a beépített szekrények alapján levéltárként illetve kincstárként használtak,

12 Ezt a kis helyiséget egyszerű ornamentális festés és a faragott bútorzathoz illeszkedő faerezetet utánzó falfestés díszítette, mely csak nyomokban maradt fenn. A bejáratot elzáró barokk vasajtó fölé belül egy sebesült katonát festettek, pajzsán az ősi Héderváry címerrel. A kompozíció egy régi családi legendát jelenít meg. A helyiséget a 20. században újraboltozták az eredetinél alacsonyabb szinten, emiatt a mennyezet díszítése elpusztult és az oldalfalak festése is csonkává vált. A kincstárhoz vezető keskeny emeleti folyosó oldalfalain lévő egyszerű festés különböző méretű és alakú kereteket jelenít meg, melyekbe képeket vagy metszeteket akasztottak, illetve applikáltak az egykori tulajdonosok, erre utaltak a keretek belső szélein körben található szögnyomok,

13 A KÁPOLNA SZŰZ MÁRIÁNAK SZENTELT OLTÁRA Az oltár nyúlánk sziluettje harmonikusan simul a boltozatról leomló, sárga függönnyel körülölelt félkörív záródású fülkébe. Játékos rokokó hangvételű formái és színei üde csengéssel jelennek meg az architektonikus festésű környezetében, egyúttal markánsan meghatá15. kép. Az oltár és környezete restaurálás előtt rozva a kápolna igényesen kiképzett belső terét. (14. kép) Amikor megbízást kaptunk az oltár restaurálására, csak sejteni lehetett, hogy remekbe szabott műalkotás megmentésén és helyreállításán dolgozhatunk, Az oltárépítmény a helyén maradt ugyan, de faragványai nagyrészt letöredeztek, hiányoztak, Faanyaga erősen rovarfertőzött, gombásodott volt, Az évtizedig lappangó, többször „gazdát cserélt" oltárképet kevéssel a restaurálás megkezdése előtt találták meg, gyalázatos állapotban. Faragott, aranyozott kerete széttöredezett, darabjai a földön hevertek. Az oromzat felhőkoszorúja kimozdult a helyéről, hiányos, Az adoráló angyalok szobrai csonkán, groteszk mozdulatokkal meredeztek az üres oltár felé, A felületeket vastag, megsárgult lakk borította, minden poros és elhagyatott volt, Mindenütt a méltatlan használat nyomai látszottak. (15. kép) A látottakat tudomásul véve kezdtünk munkánkhoz, melynek első lépése volt, hogy felmérjük, megkutassuk és leírjuk az oltárt és egységeit, megvizsgáljuk állapotát, kidolgozzuk a kezelések módszereit, a helyreállítás mértékét, és ami a legfontosabb, hogy a helyreállított kápolnabelső új klimatikus viszonyaihoz adaptáljuk az évtize-