Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Hoós Mariann – Lente István – Szentkirályi Miklós: A hédervári kastély barokk falképei és a kápolna restaurálása

A HÉDERVÁRI KASTÉLY BAROKK FALKÉPEI ÉS A KÁPOLNA RESTAURÁLÁSA A hédervári kastély helyreállítása - a múemlékes gya­korlatban korábban megszokott módon - az épület ku­tatásával (ásatás, falkutatás) 1983-ban kezdődött. A fel­tárások során előkerült 18. századi falfestések és a ba­rokk kápolna restaurálására a helyreállítási munkák utol­só fázisában, 1987-1989 között került sor. 1 Az alábbi tanulmány részletekre bontva ismerteti a Sala terrena, az ezüstkamra és a kápolna resturálását. A SALA TERRENA A Sala terrena a többszörösen átépített kastély észak­keleti, a park felőli szárnyában helyezkedik el a kerti ki­járattól északra. A kétszakaszos csehsüveg-boltozattal fedett helyiséget a 18. század elején boltozták, 2 A fal­kutatások során a falakon több rétegű dekorációs fes­tések nyomaira bukkantak, A legkorábbi réteg a barokk, durva szemcsés meszelt vakolatra festett secco kifes­tés volt, Az ábrázolás a Sala terrenákra jellemző, sza­badtéri hangulatot idéző díszítő-festés a szokásos mo­tívumokkal: kúszó növényekkel befuttatott kerti rácso­zat, egzotikus madarak, kőbábos lábazat aranyozott vi­rágcsokrokkal díszített kővázákkal, sövény és távlatokat nyitó kilátás a tájra. Ezekkel az eszközökkel valósította meg a Sala terrena az átmenetet az épített környezet és a természet között, melyet az épület közelében lát­ványosan, attól távolodva egyre kevésbé szigorúan ren­dezett kert jelentett. A hédervári Sala terrena ezen felül a „hűtőző" nevet is viselte a környékbeliek szóhasznála­tában, mivel a kinti melegből a kerti kijáraton át betérve, ebben a helyiségben lehetett hozzászokni a kastély vastag falai között nyáron is uralkodó hűvösebb levegő­höz. 3 A 19, század folyamán a helyiség barokk festését két alkalommal is átfestették, Mindkét kifestés klasszi­cista jellegű, valószínűleg a század első felében ké­szült, 4 Az északi falat egy későbbi belső felújítás során tulajdonosai valamely burkolattal látták el, amelynek hordozó léceit bevésték a falba, Ezzel ugyan kárt tettek a festésben (mely addigra már nem jelentett számukra értéket), a borítás ugyanakkor szinte teljesen megkímél­te a falat a további rongálódástól. A restaurátorok érkezése előtt már részben feltárt falkép-maradványok nagyobb reményeket keltettek, mint amilyennek a valóság később bizonyult: a hossza­dalmas és keservesen óvatos feltárás ellenére igen ke­vés eredeti felület maradt meg a Sala terrena falain, an­nak összfelületéhez viszonyítva. A déli falon mindössze tenyérnyi foltokban maradt meg a 18. századi díszítő­festés, melyekből csak egyetlen dolog derült ki: az, hogy a két szemben lévő fal, harántfal festői megoldá­sa szinte azonos. (1-3. kép) A nyugati falon feltárt töre­dékekből viszonylag egyértelműen ki lehetett szerkesz­teni a rácsozat rendszerét, A vele szemben lévő keleti (kert felőli) oldal a rajta nyíló két ablak miatt más megol­dást kívánt a festést készítőtől. 5 A legkisebb volt a mennyezetek felületén megőrzött festékmaradványok informatív értéke. Valószínűnek látszott, hogy a két azo­nos méretű és alakú boltszakaszon a festés is hasonló volt. (Ez később be is bizonyosodott.) A boltszakaszok között átívelő hevederen elég nyom maradt meg a rá­csozatra futtatott szőlőindából a rekonstrukcióhoz, A sarkokon kialakult nyolc csegely közül mindössze egyben maradt meg a felületet díszítő madár! A falfestés nagymértékű pusztultsága igen kérdé­sessé tette a helyreállítást. Egy illúziókeltésre alapozott barokk kompozíciót töredékesen bemutatni azonban szintén nem szerencsés, ezért meg kellett kísérelnünk a lehetetlennek tűnő teljes rekonstrukciót. Analógiák alapján lehetett volna dolgozni, hiszen Magyarországon is megmaradt több Sala Terrena (pl. Noszvaj). Mai fel­fogásunk szerint azonban a rekonstrukciót nem lehet csak analógiákra alapozni, mert azok félrevezetők is le­hetnek, mivel minden egyedi alkotás tartalmaz olyan 1. kép. A festett rácsozat lenyomata alapján rekonstruált szerkezet az eredeti maradványokkal

Next

/
Thumbnails
Contents