Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

tisztességes helyéről 's fenntartásáról gondoskodnia szükség lenne. Óh! Ha í I I y e n ditső példát, nem pedig ellenkezőt, néhanapján Hazánk Nádor Ispányai, Érsekei, Püspökei, Zászlós és birtokos Urai, a ditsőségben, és ősei tetteiben gyönyörködő Magyar nemzetnek nyújtottak volna - mi gondatlan, és hálaadatlan magzati eleinknek, mennyi jeles Emlékeket, - és annyi JELES PÉLDÁKAT mutathatnánk tulajdon fajzatainknak!!"

362 Miután Kolozsvárott egy pinceásásnál antik oszlopot és padlózatot találtak, a Cserey Miklós által folytatott kutatások során újabb oszlopok és pénzek kerültek elő,363 Nagy Pál professzornak a nádor megbízásából végzett nagyváradi ásatásairól beszámoló tudósítások ismertetik a feltárt fontosabb épületmaradványekat, előkerült emlékeket, pénzeket, s megemlítik, hogy az ásatás vezetője a talált régiségek és épületmaradványok leírásának kinyomtatására készül.

364 MŰVÉSZETI EMLÉKEK LEÍRÁSÁRA, RENDSZEREZÉSÉRE VONATKOZÓ FELHÍVÁSOK ÉS TÁRSASÁGI MŰKÖDÉSEK Magánszemélyek és kisebb társaságok már ekkor megkíséreltek többé-kevésbé szervezett formát adni a művészeti emlékek ismertetésére, gyűjtésére és megóvására irányuló törekvéseknek,

365 A tervezett vagy a tényleges működés során a szervezők elsődlegesen a művészeti emlékek iránt érdeklődő régiségbúvárok és lokálpatrióták közreműködésére számítottak - de alkalmanként pénzjutalmat is felajánlottak az adatszolgáltatóknak, 1787-ben egy tudós társaság elhatározta, hogy az érdeklődők által beküldendő írásokból kiad egy „tudós Gyűjteményt", Ebben a történeti, természeti, orvosi stb. ismeretek mellett helyet kapnának „Mindenféle historíca Inscriptiók, mellyek sok már elpusztult várakban, palotákban, templomokban, temető helyekben Criptákban 's a' t. találtatnak [...] Régi Római Inscriptiók, mellyek a' Hazában még mostan-is gyakran találtatnak [...] Fel-talált régiségek". Az elkészült kötetekre az előfizetéseket Kovachich Márton

366 gyűjti, Budán. A legjobb beküldött munkákért - olvashatjuk - fizetni is fognak,

367 A feudális hagyományoknak megfelelően az uralkodó védelmét, erkölcsi és anyagi támogatását akarta megnyerni Aranka György az Erdélyi Magyar Nyelvművelő és Kéziratkiadó Társaságok működéséhez,

368 Az országgyűléshez is fordult ugyanakkor, mintegy hivatalos formát kívánva adni törekvéseiknek,

369 1 791 -es beadványával az erdélyi országgyűlés foglalkozott is, A kormányzó ajánlotta, hogy jelöljenek ki bizottságot mind a főkormányszéken, mind az országgyűlésben a kérdés kidolgozására,

370 Bár a „haza felséges rendéihez" címzett tervezetben Aranka a tárgyi emlékek közül csupán a régi könyvek gyűjtésének fontosságát emeli ki,

371 egy ugyanebben az évben kiadott változatban pontosítja a társaság gyűjtői tevékenységére vonatkozó elképzeléseit. A Társaság kötelessége lenne, hogy ,,a' régi Nagy Magyar Uraknak képeit szerezné meg, és gyűjtene egybe. Ha ezt véghez nem vihetne, leg alább szedné lajstromba szorgalmatos visgálódás után, hói mellyik Uri Háznál, mellyik régi nagy Úrnak eredeti képe vagyon-meg; és ezt tenné közönségessé. Hogy az által ezekre ébresztetnék minden ember [...] Hasonlóképpen szerezné-meg a' régi pénzeket is; ha nem magokat most elsőbben; leg-alább gipsbe nyomott igaz példájukat, Ide tartoznak a' gyűrű főbe való régi Kövek is [...] Nem külömben a' Köveken lévő régi Római írásokat, több Római régiségeket, mellyek Erdélyben bőven találtatnak" 372 Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság működését - a tervezés pillanatától fogva

373 - a hazai sajtó is figyelemmel kísérte. A társaság tevékenységét ismertető későbbi újsághír megemlíti, hogy a kezdeményezők a magyar nyelv művelése, irodalmi, történelmi, néprajzi közlemények megjelentetése mellett a hazai történelem és művészet tárgyi emlékeinek összegyűjtését, illetve az emlékeket leíró, értelmező dolgozatok kiadását is célul tűzték ki.

374 A 29. és 30, ülésről készült jegyzőkönyv ismertetésekor a társaság gyűjteményének gyarapodásáról kapunk hírt. Nalátzi József főispán egy régi épület padlójából származó mozaikdarabokat, Koprziva Ferenc ugyanonnan való márványtáblát ajándékozott a társaságnak. Koprziva ezenkívül egy „tudós levelet" is küldött, benne ,,a' fenn említett Pádimentumoknak" leírásával, lerajzolásával. A társasághoz érkezett Cserey Farkas „tudósíttása a' múlt 1797-dik Esztendőben, Sz, Soroljon talált Kintsről, azoknak le-írásival,"

375 A 32, ülésen a rév-komáromi Kósa Istvánnak antik feliratos kövekkel, római és újabb pénzekkel foglalkozó dolgozatát, valamint Pápai István református papnak az almakeréki híres emlékeztető sírhalmokról készült leírását mutatták be, Tertina Mihály nagyváradi professzor múlt századbeli magyar főurak Váradon található képeiről készült lajstrom megküldését ígérte meg.

376 A társasághoz később győri és komáromi feliratos köveket ismertető tanulmányok és a szilágysomlyói kincs leírása érkezett be.

377 A nemzet dicsőségét híresztelő emlékek megőrzésére szólít fel Jankovich Miklós „Esedezés a' Magyar Régiségek iránt" című írásában. A tatárok és a törökök pusztításai ellenére „találkoznak [...] Hazánkban jeles maradványok, mellyek, ha egyben gyűjtve, ékes rajzolatokban, vagy tsak kellemetes le-írásokban is elő adatnának mind gyönyörűséggel, mind pedig méltó büszkeséggel töltenék az igaz Magyar érzéseit." Kéri az olvasókat, hogy az ország minden területéről küldjék be a