Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Nemessányi Klára: A feldebrői falképeken szereplő ornamentális és figurális részletek

5. kép. Az ún. „kockás keret". Rekonstrukció 6. kép. Az ún. „kockás keret". Rekonstrukció szilárd vázként tartják az amúgy „égben" lebegve elhelyezett, kör alakú keretben ábrázolt képeket. A szentélyben és a hajóban a kripta felé, egy gyöngysoros-ékköves, füzéres keretminta található. Ennek rajzos rekonstrukciója elég bizonytalan, hiszen az épen maradt felület szinte a nullával egyenlő. Az ép részleteket összekombinálva, a kirajzolódó mintát nézve festett tojásokra is asszociálhatunk. A szentély ilyen típusú keretei erősen kopottak, A restaurálás során tapasztaltuk, hogy a szentély vakolata (főleg az oltár felől) megpuhult, tartását vesztette, Innen már nyilván elég régen lepusztult a felső réteg, ami nemcsak az ornamentikákra, hanem ugyanúgy a Maiestas Domini alakjaira is érvényes. Ma biztosan nem azt láthatjuk itt, ami a festés elkészültekor volt, hanem egy köztes fázist, amely nem is a festés menetét szemlélteti, inkább a pusztulás fázisait. A festés felső rétege lekopott. Az ornamentálís keretsávon itt ma sokkal inkább a vakolatba beszívódott pigmentnyomokat fedezhetjük fel, mintsem a hajdan volt festés gazdagon díszített, valamire képileg emlékeztető elemeit, Ugyanennek a keretsávnak más változatait a hajóban is megtalálhatjuk, ahol kb, kéttenyérnyi folt maradt épen: itt a színezés sötét, míg a szentélyben világos. A minta lényege azonban ugyanaz: ez is bizonyítja a hajó és a szentély egyidejű kifestését, A minta előképei éppúgy lehetnek a római korban divatos virágfüzérek, mint a faragott, csavart oszlopok, ékkőberakásos munkák vagy a filigránozott ötvösművek, esetleg gyönggyel varrott textilek. Falképen mindenesetre egyedülálló s ezért feltétlenül figyelemre méltó ennek a motívumnak a jelenléte. (1-2. kép) A tulipánokra emlékeztető keretsávok viszonylag jó állapotban maradtak meg, így ezek rekonstrukciója a legbiztosabb. Egymás fölé helyezett virágkelyhek váltakoznak a belőlük kipattanó magokkal és így virág-magvirág sorozatot alkotnak. (Esetleg: újjászületés, körforgás gondolatkör.) Színezése gazdag és ritmikus. A vörös-sárga és kék szirmok váltakozva jelennek meg, hol a jobb, hol a bal oldalon, vagy középen. A keret szélei márványozottan festettek. (3-4. kép) A háromszirmú tulipán vagy liliom a magyar honfoglalás kori ötvösműveken is szép számmal megtalálható és palmettákra vagy életfákra egyaránt emlékeztet. A bizánci mozaikművészet akantuszai is hasonlóak. (Pl. Ravenna, ortodoxok keresztelőkápolnája,) A következő keretsáv az ún, „kockás keret", amely az ikonográfiailag kevésbé hangsúlyos, középvonaltól távolabb eső keretsávokon jelenik meg, E minta leginkább az építészetben megszokott, vízszintes párkánykiképzés sávjaira vezethető vissza, amely a kiálló gerendavégek emlékét őrzi, Térben és időben egyaránt elterjedt, gyakran jelenik meg más falképeken is. (5-7. kép) Képileg ettől csak néhány lépés a meanderes zárósáv, amely egykor vállmagasságban, vízszintesen körbefutott a falakon, és lezárta a mennyezet falképeit. A labirintusszerű térbeli szalag ábrázolása eléggé elterjedt volt Bizánctól Észak-Európáig. Szinte mindenütt megtalálhatjuk falképeken, sőt faragványokon is. A minta bizánci eredete szinte biztosnak mondható.

4 A „lépcső" az ég és föld közötti összeköttetés szimbóluma, Ennek szakaszos elhelyezésével együtt úgy tűnik a meanderszalag jelentése még tovább gazdagodik. A két lépcsősor között elhelyezett labirintusszerű meandersáv így hármas egységre bővül, (8. kép) A lépcső motívum a sárga alapszínű keretsávokon más helyeken is megjelenik az altemplomban, A pozitív és negatív, vagyis a sötét és világos színek (barna-sárga) egymást kiegészítve alkotnak egységet, A palmetta az ókortól kezdve széles körben kedvelt és gyakran alkalmazott díszítőelem, mind a faragványo-