Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Boromissza Péter – Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése

16, kép, Tisztítópróbák A gipszesedéit felületeken elvégeztük a tisztító próbákat,

10 A legbiztonságosabb tisztítónak, mely hatékonyan működött a gipszfátyol eltávolításában, az ammónium-karbonát bizonyult. Ahol a pigmentek különösen érzékenyek voltak (pl. a szentélyben), ott csak konzerválás után tisztítottunk, A tisztítást előrenedvesített falmezőkön végeztük, hogy ne szívódjon mélyre a hatóanyag,

11 A tisztítás eredményességét bizonyítja, hogy a fátyolosodás a felületek kiszáradása után nem jelent meg, és azóta sem jelentkezett, (16. kép) KONZERVÁLÁS A vakolat porózus, helyenként szinte felpuhult állaga (szentély) miatt feltétlenül mélységi konzerválást igényelt, A freskós előkészítő réteg felső kalcithártyája, illetve a meszes secco befejező réteg igen sok helyen már lekopott, a védtelen kopott vakolatrészek porózusak, sérülékenyek voltak, Az altemplom állandó klímájában az optimális eredményt adó konzerválószer a kovasavetilészter alkalmazása komoly veszélyekkel járhat, ha nem a megfelelő körültekintéssel alkalmazzuk, Végleges döntésünket hosszas tanakodás és az időközi zsűrin való konzultáció és vita előzte meg. A kovasav-etilészteres vakolatszilárdítás mellett döntöttünk, és a megfelelő alkalmazási körülmények megteremtésének módjait kerestük,

12 ESZTÉTIKAI HELYREÁLLÍTÁS Az esztétikai helyreállítás megújult koncepciója az erősen töredékes falképegyüttes látványának logikai és esztétikai rendezése volt, ami egymástól elválaszthatatlan. A szentélyben és a kriptában a szakmai konzultáció jóváhagyó döntése után feltártuk a 11, századi vakolatréteget, A gótika idején az újra használatba vételkor csak „tisztasági meszelés" jellegű külsővel fedték a romos állapotban levő falfestményeket, festést nem alkalmaztak, csak a felszentelési kereszteket festették fel, Az egyikből egy kis töredék maradt a szentély falán (vörös pigmenttel festett körív). A gótika korából származó réteg erősen lepusztult állapotú volt, és értelmezhetetlenné tette foltszerű maradványaival a 11. századi réteget. Ezért a jobb értelmezhetőség és az esztétikai egység érdekében a meszelt gótika kori réteget eltávolítottuk a korábbi falképekről.

13 A kriptában meglepően kevés eredeti vakolattöredék került felszínre az előbb említett bányahomokos vakolat alól. Bizonyossá vált, hogy a sírkamra falazóhabarcsa és vakolatanyaga azonos a hajóban használtakkal. Ez a tény is alátámasztja az altemplom és a sírkamra egyidejűleg keletkezett vakolását. A kriptában festést a jelenlegi feltárás során nem találtunk. A dongaboltozatra és a függőleges kváderfalazatra itt csak meszelt vakolat került. A kriptabejárat kettős ívmezőjén alkalmaztak figurális kifestést. A festett ívmező és a meszelt dongaboltozat felületét egyszerre vakolták fel, az ívmező festését a dongára áthajló vörös sávval kereteitek, szegélyezték. Az ívmezőn jobbról és balról két angyal tartja a középmedaliont, benne Krisztus-mellkép, talán áldást osztó ábrázolása volt látható. Ezeket a falképtöredékeket a keret egyes részleteivel Kovalovszky Júlia régész tárta fel a szentélyben, az 1970-es években végzett kutatásai során. A darabokon lévő egyedi keretmotívum, valamint a töredékek vastagságbeli egyenetlenségei, a falazókövek lenyomata a vakolattöredékek hátoldalán, egyértelműen meghatározták azok eredeti helyét a kriptában. Visszaültetésüket konzerválás és tisztítás után végeztük el, Plextollal rögzítve és a vakolatba helyezve. (17-18. kép) 17. kép. A sírkamra festett ívmezője a feltárás után