Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

kapcsolódó feltárások bemutatásra kerülő maradványai is formálják a városképet, akár úgy, hogy a ház külső architektúráját befolyásolják, mint a Korvin utcai [Pacsirtamező utca] lakóház esetében, akár pedig önálló védőépületként, mint a Meggyfa utcai múzeum védőépülete a római villa mozaikjai felett, A kerület mint üdülőterület Is sokat változott. Számos nívós csónakház,

345 üdülő,

346 szálló épült, többségükben a Duna-parti adottságok kihasználásával. A városrészt alapjaiban megváltoztató nagy lakótelepek tervezése ugyan folyt, de nagy ütemű kiépítésükre csak később került sor. XXII. KERÜLET, BUDAFOK, BUDATÉTÉNY, NAGYTÉTÉNY Buda déli részén találjuk Budafokot, Budatétényt és Nagytétényt. A kerület Duna-parti részéről már történt említés. A városias fejlődés itt is lassan indult meg, az építkezések zömét a kis családi házak jelentették a vizsgált időszakban. A régi kisvárosi településszerkezetet csak néhány helyen váltotta fel egy korszerűbb beépítés. Az ötvenes években a budatétényi Mátyás király úton egy nyolc tantermes általános iskola épült, Budafokon a Kereszt utcában pedig egy hatvan személyes Csecsemőotthon, Budafokon is épült a hatvanas évek elején kísérleti lakótelep, A telepen két 11 szintes pontház készült, amelyekkel a laksűrűséget is emelni lehetett, és az épületek vertikális tömegükkel egyben városkép szervezők is lettek,

347 A régi hagyományokkal rendelkező budafoki pincegazdaság jelentősége is megelevenedett. A Magyar Állami Pincegazdaság exportjának növekedésével párhuzamosan a telep ipari épületállománya bővült.

348 1960ra felépült az export borpalackozó üzem „L" alakú épülete, kiegyensúlyozott és célszerű épülettömeggel és homlokzatokkal. Ez tovább bővült 1966-67-ben.

34

9 Közel azonos időben Budafok városközpontja is gyarapodott. A Piac tér mellett több lebontott épület helyére egy Áruház épült.

350 Telepítésével egy gyalogos forgalmú központot akartak kialakítani. E cél megvalósítása érdekében a tér felöl csak gyalogos bejárat épült, a gépkocsi forgalom az utcai oldalra került, Városképi motívumot a megmozgatott tömegkompozíció, a nyers tégla homlokzatok és a lamellás felületek adnak. A Park utcában megépült a Kertészeti Kutató Intézet.

351 Az épület a Duna felé lejtő Tétényi dombok előtt, az ország déli negyedébe vezető vasúti és közúti vonalak, tehát a közlekedő erek mellett, látványos helyen áll. Sötét lombú liget előtt és színpompás virágokkal borított, katlanszerű kiállító terület mögött, a homorú terephez simulóan, fehéren világít a legyező alakú épület. Nagytétényt az egykori Száraz-Rudnyánszky-kastély helyreállítása fémjelzi. A gazdag barokk épületegyüttes nagy részén kialakításra került a kastélymúzeum,

352 mellette pedig a még fennmaradt területen egy rekonstruált barokk park.

353 XV. KERÜLET, ÚJPALOTA, RÁKOSPALOTA A gyors lakástermelést követelő élet egyre több terület beépítését tette szükségessé. A közművesített területek beépítését követte a szabad peremterületek felhasználása, Budapest északkeleti részén a mezőgazdasági művelést 136 hektáron felváltotta az újpalotai lakótelep kiépítése. Az 1963-1975 között megvalósult városrész önálló városképi hatása megtervezett,

354 A főtengelyre felfűzött épülettömegek, a 10-16 szintes lakóházak,

355 az alacsonyabb közintézmények

356 és az őket övező zöld felületek kiegyensúlyozott aránya megnyugtató a szemlélőnek. Városképi jó összhatása vitathatatlan. A főváros peremkerületei közül Pestújhely és Rákospalota is fejlődésnek indultak a hatvanas években. Ipari és középületek nőttek ki a földből. A fővárosi ipar fejlesztése munkaerő igény felduzzadással járt, amit a város nem tudott biztosítani. Megindult a vidéki munkaerő bevonása a termelésbe. Ez vállalati szálláshelyek, munkásszállások építését eredményezte, A Ferroglobus Vállalat 150 személyt befogadó legényszáílása a XV, Körvasútsor 110, szám alatt épült meg,

357 Az épület a főútra merőleges hossztengelyű elhelyezésű. Klinkertéglával borított véghomlokzatán csak a lépcsőházi ablaksor látható, A hosszoldali homlokzatok sávablakokkal horizontális tagolásúak, A Cservenka Miklós út [Apolló utca] mentén, ipari övezetnek kijelölt területen épült fel az Erőmű Javító- és Karbantartó Vállalat gyártelepén az üzem nyolc épülete,

358 A különböző feladatot ellátó építmények változó tömegükkel és homlokzatképzésükkel határozzák meg környezetük városképét, A Cservenka utca 86. szám alatt a Villamosipari Kutatóintézet nagykiterjedésű épülete áll.

359 A csarnokok üvegbeton falakkal, a kutatószobák sávablakokkal megoldottak. Iskolákkal is gyarapodott a kerület. A Bogáncs utcában már az ötvenes évek elején megépült egy négy tantermes iskola.

360 1963-ban szükségessé vált a régi épület felújítása és új tantermi szárnnyal 12 tantermesre való bővítése.

361 A vizsgált időszak nevelési intézményeinek sorát a kerületben az Újpalotán épült „lila" iskola és „kék" óvoda-bölcsőde folytatja.

362 A 11 szintes magas házak között ez a zömében kétemeletes tömeg városképi elemet alkot nemcsak színezésével, de nagyságával is. A tervező a funkciókból adódó nagy térigényeket az épület tömegek megmozgatásával biztosította, amivel a