Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

alt terület nagy részét a Déli pályaudvar foglalja el. A főútvonal felőli oldalon rendezetlen, részben alacsony épületek álltak. A tömböt még ma is a pályaudvar területe vágja ketté, de a kerítésen belül és kívül nagyon sok építmény került lebontásra. A hatvanas évek közepén terveződött azINTRANSZMAS irodaház a Márvány utcára néző bejárati homlokzattal.

164 A tizenegy emeletes penge még napjainkban is egyedülállóan hangsúlyos városképi elem ezen a környéken, A homlokzatok sötét színű klinkertéglával burkoltak, A déli bejárati homlokzatot nagy kiülésű luxaflex árnyékoló szerkezet osztja vízszintesen, A végfalak nyílás nélküliek. Az épület környezete is átgondoltan rendezett, s a szintek játékával a tervező maximálisan tudta hasznosítani az alsó részeket is. A park és az épület elő-építményének kialakítása időtállónak bizonyult. Az Alkotás utca - Böszörményi út - Nagyenyed utca által határolt területen egy fésűs beépítésű lakótömb épült a hatvanas évek elején.

165 Ezekben az években egyre sürgetőbbé vált a belső területek jobb kihasználása, e beépítés is erre példa, Jellemzője, hogy a főútvonal felé megtartotta zártsorú jellegét, a tömbbelsőben azonban zöld felületbe kerültek az épületek a laza beépítési városrendezési elvek szerint, Xll-ll. KERÜLET A XII. kerület mozgalmas terepadottságai miatt is sok új városképi elemmel gazdagodott. A Szabadság-hegy északi és keleti részén tovább épültek a kertes lakóházak. A másik területegység a Széchenyi-hegy és Márton-hegy déli lejtőjének vidéke, a Farkasrét és a Farkasvölgy. Ezek közül Széchenyi-hegy és a Szabadsághegy földrajzilag és építészetileg is különválaszthatók. A Böszörményi út egyes épületeivel már megismerkedtünk éppúgy, mint az Alkotás utca környezetével. A Maros utca mentén felépült társasházak sávos beépítésükkel a Városmajor nagy zöld felületére komponáltak. A zöld terület ebben az időszakban is csökken, mert felépült a szabadtéri színház, a mozi, és a VTSK klubház és teniszcsarnok.

166 (34. kép) A hatvanas években gomba módra szaporodó épületek közül utóbbi a Szamos utca és Maros utca sarkán épült fel. Az átgondolt terv szerint kivitelezett épületet később átépítették, amivel városképi megjelenése előnytelenebbé vált.

167 Az eredetileg lakóháznak épült Maros utca 14. szám alatti foghíjbeépítés is új elem az utcasorban.

168 Érdekessége az utcai homlokzaton végigfutó függőfolyosó, amelynek erőteljes mellvédje és a fogazottan kialakított lakóegységek homlokzata mély árnyékhatást eredményez. A vízszintes tagolást a lépcsőház előtti függőleges bordák osztják meg. Ugyancsak itt épült meg a hatvanas évek elejére egy kisebb lakótelep,

169 32. kép. II. Bem József utca 20., Öntödei Múzeum. Épült: 1969 amelyet az évtized végén az OTP lakóházak építése követett.

170 A Várhegyről szemlélve a budai hegyvidéken több, hangsúlyos épület látható. Ezek egyike a Központi Állami Kórház, amelyet 1941 -ben építettek, de a hetvenes évek derekán nagyon megnöveltek.

171 A Budakeszi pontházak csoportja vonja ezután magára a figyelmet

172 és a mellette megépült Európa Szálló.

173 E bokrosán telepített házcsoport elindította a hegyoldal intenzívebb beépítését, ami bizony nem mindig válik a városkép javára. (35. kép) A legalapvetőbb baj itt sem csupán a beépítés besűrűsödése, hanem a zöld területek egyre intenzívebb eltűnése, a beépített területek kiszolgálására szükséges forgalom megnövekedése, amit már a nyár elejére megsárgult falombok kérdezés nélkül is bizonyítanak, (36. kép) A hatvanas évek közepén tervezték a Meredek utca - Hegyalja út - Korompai út háromszögébe, a Sas-hegy csúcsa alatt, a hegy nyergére a hat darab tízemeletes pontházat,

174 Egyes vélemények szerint az épületcsoport a jellegzetes sziluett természetes kiegészítőjeként feloldja a kissé lentebb megépített, volt Notredame de Sión nevelőintézet léptéktelen tömegét, ugyanakkor a környező földszintes és kétszintes beépítés fölé emelkedve magasságával még nem rivalizál a csúcsokkal, de már tájolható-szervező elemként jelentkezik, A pontházak tömege erősen bontott kontúrú, mert a vertikális tendenciájú, markáns plasztika itt alapkövetelmény. A város számos pontjáról jól látható a Széchenyi-hegyen 1955-1960 között felépült televíziós adóto-