Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

29. kép. I. Az Erzsébet híd budai hídfője 1967-ben homlokzataival, elnyújtott nagy tömegével kiemelkedik a lakóházak tetőhalmazából, Este fényes ablakai és nagybetűs cégére messze világítanak, A kerületben több városképi elemet alkotó középület is található. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Székháza ezek közé sorolandó.

149 Megjelenését szellemes szerkezete határozza meg. Úgynevezett árbócház, mert a kis méretű telekre a szükséges kubatúra csak konzolosan volt megépíthető. Az 1968-ban elkészült négyemeletes ház magassága és tömege ellenére horizontális hatású. A Rómer Flóris utcában egymás mellett találjuk a II. kerületi Ügyészség és Rendőrkapitányság

150 nyerstégla burkolatú épületét és a Magyar Autóklub Székházát,

151 amely világító fehér homlokzatával ellenpontja az előbbi épületnek. Mindkét épület jól illeszkedik a környezethez. A Mechwart téren is változott a városkép, A Tanácsház széles lépcsős homlokzatával uralkodik a látványon az előtte kiterebélyesedett parkkal, a tér bejáratát képező Mártírok útján álló lakóházakkal. A Pasaréti úton a Vasas fedett teniszcsarnoka változtatta meg környezetét,

152 Az épület funkcióját tükröző tömege esztétikus, s ugyanakkor fegyelmezett, tiszta szerkezetével is figyelemre méltó. A vertikális elemek budai példái közül az elsők egyike volt a Budapest Szálló.

153 A kezdetben idényjellegűnek tervezett szállót végül is a teljes idényben használható szállodává építették meg. A Moszkva tér felőli négyemeletes tömbök sorát állítja meg a lépcsősen emelkedő, egyszintes részekből és a 18 szintes hengeres toronyból álló együttes, amely tömegével átmenetet képez a dombvidék karéjára sűrűn telepedett apró házak kockái, s a köztük emelkedő néhány magasház összképének váltópontjában. A szálló megvalósulása idején ennek ellenére sok ellenérzést váltott ki, amely a