Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

26. kép. l-ll. A Széna tér 1958 körül részen még beépítetlen (kiépítése 1908-ban kezdődött), a déli oldalon a negyvenes években épült egykori Anyagés Árhívatal modern épülete áll,

134 a Fő utcai oldalon egy pontházzal „lezárt",

135 a nyugati oldalon pedig a Katonai Bíróság épülete áll. Az útvonal városképe a Király fürdő együttesének és a Szent Flórián-kápolnának helyreállításával gazdagodott.

136 (30. kép) A bontásokkal és a szintsüllyesztéssel kialakított kis park még festőibbé teszi ezen értékes műemlékeinket. E zöld sziget mögött a vízivárosi rekonstrukció több jó épületét találjuk. A Bem térre érve látható az 1959-ben felépült Frankel Leó utca 2-4. szám alatti lakóépület három utcára néző változatos homlokzatformálásával.

137 A Feketesas utcára nyíló homlokzat mély loggiákkal tagolt, a többi oldal zártabb, csak egy-egy erkélysorral fellazított, Az alkalmazott kőburkolat még nemesebbé teszi az épület megjelenését. A Mártírok útjáig, még két foghíj épült: a 8. szám alatt egy lakóház, illetve egy nővérszálló.

138 A Víziváros városképi szerepének egy részével a budai Duna-part vizsgálata során már megismerkedtünk. A két háború között lassan beinduló fővárossá válást, a Duna-part beépítésének folytatását a belső utcákban, a háború lelassította. A hatvanas évek elején a budai oldal e területének elhanyagoltsága koncepcionális rendezést igényelt. Egymást követték a rendezési tervek, végrehajtásuk azonban egyre késett. A Duna-parti pontházak megépítése elmaradt. A munkák részben a műemléki részek gondos helyreállításával, másrészt a közlekedési feladatok megoldásával indultak be, A főútvonalak városképi rendezése is folyt. Lépcsősen elkezdődött a belső utcák átépítése is. Az első két évtizedben megépült középületek és lakóházak nagyon megváltoztatták a városrész képét. A terület hosszanti tengelye a Fő utca - Frankel Leó utca, a másik az erre merőleges Csalogány utcai tengely, amelynek a Fő utca és Gyorskocsi utca közötti szakasza zömmel a háború előtt épült be. Ezek a lakóházak már egy kiszélesített beépítés szerint készültek. A Gyorskocsi utcától kezdve a beépítés széles, szabad területet biztosít, Ennek oka, hogy még napjainkban is él a Duna alatti gyorsforgalmi út kiépítésének gondolata, Az út a budai oldalon itt a Csalogány utcában érné el a felszínt. Napjainkban e terv gyors megvalósítása reménytelen, mégsem mondhatunk le az elképzelésről. A világ nagyvárosaiban a közlekedési gondokat sok helyen alagutak megépítésével csökkentették. A Duna városi szakaszán több híd megépítésére nincs lehetőség, így a legreálisabb gondolat az alagút megépítése marad.