Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

A rádió e területsávra kívánt terjeszkedni s a városrendezéssel akkor került szembe, amikor az Ybl Miklós által épített egykori Károlyi-palotát kezdte helyreállítani. A palota ugyan fennmaradt, de a hatalmi viták eredményeként kialakult új beépítés „felfalta" a történelmi hagyományokat. A még meglévő legértékesebb épületek fennmaradtak ugyan, de a kertes laza beépítés nyomtalanul eltűnt, s vele együtt egy pesti vonatkozásban értékes városszerkezet. Sajnálatos, hogy míg nálunk gazdagabb országok városai féltve őrzik hasonló kincseiket, mi pazarló módon az utolsó morzsákról is képesek voltunk lemondani. Tény, hogy a megvalósult épülettel korunkat reprezentáló városkép született, de ez akkor is értékes lehetett volna, ha nem itt épül fel. A központi irodaház a beépítési vonaltól hátrahúzottan H alaprajzzal épült meg egy kis zöld kerttel, a történelmi hagyományokat visszaidéző gondolattal. A horizontálisan tagolt homlokzat önálló motívumot képez az utcaképben, ez azonban a kialakult cezúrák miatt nem okoz különösebb törést." A Múzeum körút 21-23. számú foghíj beépítés is említésre méltó,

100 (20. kép) A VI. kerületben említést érdemel a KPM lakóháza a Csengeri utcában,

101 és a MABEOSZ székház a Vörösmarty utca és Szondy utca sarkán.

102 Számos homlokzat tatarozás is befolyásolta az utcaképet és nemcsak az 1956 események során megsérült útvonalakon például a Jókai téren, (21. kép) E mellett foghíjbeépítések is készültek, így a Lenin körút (Teréz krt] 23, számú épület, (22. kép) A VII. és VIII. kerület életében a színházak is jelentős változást hoztak, Ezek az Erkel Színház, a Nemzeti Színház ideiglenes otthona a Hevesi Sándor téren,

103 ERKEL SZÍNHÁZ ÉS KÖRNYÉKE, NEMZETI SZÍNHÁZ A Rákóczi út VIII, kerületi házsora mögött helyezkedik el a Köztársaság tér, amely az 1933-ban épült volt OTI bérházak megépítése óta sokat változott,

104 Itt áll az egykori Népopera, amely az első világháborút közvetlenül megelőző években, 1912-1913-ban épült. Célja az opera műfajának népszerűsítése volt. Az épület a második világháború után jutott révbe, azóta második operaházként, Erkel Ferencről elnevezve működik. Az 1950-1951 években belső korszerűsítés készült, majd 1959-ben további átépítésre került sor, Ennek keretében a homlokzatok elvesztették eredeti részletformálásukat, s az épület inkább sima tömegeivel motiválta a városképet, csupán a bejárati homlokzat maradt oszloprendjével hangsúlyos,

105 A városképi megjelenés a főhomlokzattal szemben lévő telek (Luther u, 2.) beépítésével vált teljessé. (23. kép) Az épület helyén korábban elavult, bontásra érett, földszintes, egy-, illetve kétemeletes épületek álltak. A beépítési terv szerint az új 20. kép. V. Múzeum krt. 23., lakóház. Épült: 1960 épületnek a tűzfalak vonalát kellett követnie és így az épület előtti teresedés részben biztosítja a színházra a jobb rálátást, a rávezetést a Rákóczi útról, másrészt autóparkolási célokat szolgál.

106 Az épülettel takarni kellett a Rákóczi út sarkán álló bérház magas tűzfalát, megoldható volt a csatlakozás a jóval alacsonyabb Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházához [MSZP székház]. A Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása óta a főváros egy új, végleges helyet kíván találni, hiszen ez talán az egész ország kulturális gondjainak egyik központi kérdése. Több tervpályázat csupán elvi eredményt hozott.

107 Egy átmeneti időben úgy tűnt, közel állunk a megvalósításhoz, a Városligetben felépül a pályanyertes mű. Ezt a javaslatot elvetették, de új megoldás 1975-ig nincs. A színház ideiglenes otthona a Hevesi Sándor téren 1966-ban nyílt meg. 1963-ban, a metró építésével párhuzamosan merült fel az „átmeneti" hajlék gondja, Az illetékesek a volt Magyar Színház épületét választották ki és kezdetben csak kisebb tatarozást írtak elő, A tervezőknek és a színház szakembe-