Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

a Palota uralkodik a látképben. A polgárváros a hegy északi felének kétharmadát foglalja el. E fennsík épületei a háború befejezésekor szinte összefüggő romhalmazt alkottak, ebből kellett a mai, a világörökség jegyzékén

58 számontartott együttest helyreállítani. A Várhegy a rajta álló együttessel nagyon sokat változott. (14. kép) A fennsík egyharmadát elfoglaló Királyi Palota és a polgárváros egyes épületei nemcsak megjelenésükben, hanem funkciójukban is megújultak. A megmaradt falcsonkokból pedig számos középkori tagozat került napvilágra, A szakemberek előtt feltárult a középkori Buda gazdagsága, amelyről eddig építészeti bizonyítékaink alig voltak, A helyreállítások e kincseket érthetővé kívánták tenni a teljes társadalom részére, s itt alakult ki az a városmérető műemlékvédelmi szemlélet és munka, amely hazánkon kívül is elismert, A háború után a feladatok többrétűek voltak, A romok eltakarításával szinte egy időben kellett meghatározni a helyreállítás metodikáját, az életveszélyes állapot megszüntetését, és a városrendezési koncepciót. A párhuzamosan folyó feladatok megoldásához a szakma legjobbjainak megfeszített munkájára volt szükség. A középületek állagvédelme mellett revítalizálni kellett a lakóházakat, a funkció nélkül maradt épületekbe új használót telepíteni. A két fő irányt a rendezési terv határozta meg. Lebontásra, vagy visszabontásra kerültek a városképet zavaró épületek, emeletek, tetők. Ezek között kell megemlíteni a volt Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének „lecsendesítését", és néhány túl magas tető lebontását. A Helyőrségi templom életveszélyes állapota miatt került lebontásra. A polgárvárosban az első időkben a legszükségesebb helyreállítások készültek el. Ezt követték a régi részleteket is feltáró, bemutató helyreállítások, később korszerűsítések is.

59 A műemléki helyreállítások során előkerült és az utcaképben a homlokzatokon bemutatott épületrészletek, a vár folyamatos beépítettségét igazolták, s minden szemlélőnek érthetővé tették. A polgárváros számos épületének új funkciót kellett adni, Számos vendéglátó üzlet, közművelődési célokat szolgáló intézmény talált otthonra a régi épületekben, Példaként csupán néhányról szólunk. A rommá vált egykori jezsuita kolostor helyén megépült a Hilton Szálló,

60 a Várszínház

61 is újjáéledt. A múzeumok sora mellett az MTA számos intézménye került a Várnegyedbe.

62 Az Országos Műemléki Felügyelőség [Kulturális Örökségvédelmi Hivatal] is itt alakította ki székházát. A feladatok másik erőteljes vonulatát a foghíj-beépítések alkották, Az első kísérletek idején a homlokzatok semlegesek, részletképzés nélkül készültek,

63 Hosszú szünet után, sok szakmai vita eredményeként kialakult a foghíj-beépítésekkel kapcsolatos elvi álláspont, mely szerint minden történelmi környezetben a ma formanyelvén, de az adottságokhoz alkalmazkodva kell épít12. kép. II. Bem rakpart 30., lakóház. Épült: 1969 kezní. Az elv helyességét építészeink alkotásai igazolták.

64 Az egységes történelmi városképet azonban néhány új beépítés megbontotta. Itt kell megemlíteni a Tárnok utcában létesített iskolát, amely léptékével zavarja a régi harmóniát,

65 A volt Királyi Palota helyreállítása nagyon lassan kezdődött el. Az első lendületben feltárt középkori palota maradványait oktalan módon vissza kellett temetni, de az 1949, évi műemléki törvény megszületése, annak hatósági végrehajtása megfordította ezt a folyamatot.

66 A feltárások nagyobb erővel indultak be újra, s a puszta tudományos dokumentálást felváltotta a helyreállítás, a rekonstrukció munkája, A vizsgált időszakban elkészült a Palota középkori részének rekonstrukciója, felette kiépült a Budapesti Történeti Múzeum.

67 A Duna-parti szárny további részében a Magyar Nemzeti Galéria

68 gazdag gyűjteménye kapott új otthont. Ezt követte a Munkásmozgalmi Múzeum [Ludwig Múzeum], majd az Országos Széchenyi Könyvtár kiépítése. A Palota teljes hasznosítása szinte napjainkig elhúzódott, s a fennsík ezen részén még vannak tennivalók, A városképíleg oly fontos Palota kiépítése sok gondot okozott,

69 A feltárt középkori részek rekonstrukciója alapos munkával végül is elkészült, A Palota teljes együttesének kiépítése szakmai és politikai vitákra egy-