Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

10. kép. I. Gróza Péter rakpart, Döbrentei u. 10, Épült: 1962 lazítani, a várost körülölelő hegyek látványát a Dunáig be kell hozni. Ezt a pontházakból álló kiépítés biztosította volna a tervezők szerint. (13. kép) Ennek első és szerencsére egyben utolsó épülete a magányosan álló Fő utca 61. szám alatt álló pontház.

46 A pontház és a Margit híd között az épületeken nem történt változás. A hídfő kialakítása többször is változott. A legfontosabb volt, hogy megszűnt a vasút, sőt a HÉV is felszín alatt halad már ezen a szakaszon. A hetvenes években megépült Komjádi uszoda utáni partszakaszon az Árpád fejedelem útján lakótelepi házak sorakoznak. Az út és a folyópart között egy hoszszú parksáv telepítésére került sor. Az újlaki és óbudai szakasz csak a hetvenes évek második felében készült el. Az óbudai szigetek után a Római-part határozza meg a városképet, az itt épült üdülők, csónakházak a zöldbe ágyazva tarkítják a látványt. Az Erzsébet hídtól északra lévő budai part áttekintése után megállapítható, hogy a belő szakaszokon a foghíjbeépítések jelentették a városképi változást. A Margit híd felett az összefüggő, lakótelepszerűen megépült utcaképek jellemzőbbek. Az Erzsébet híd és a Szabadság híd között a partra lefutó Gellérthegy alkotja a parti látképet. Ennek legmagasabb pontján áll a Szabadságszobor,

47 mögötte a Citadellával.

48 A hegy déli végén, az Erzsébet híd tengelyében a Szent Gellért-szobor, az alatta csobogó vízeséssel teszi változatossá a látképet. A hídfő új kialakításával együtt megújult a Rudas fürdő és környéke is, A Gellért téren az újjá épített szecessziós szálló ad hangsúlyt a városképnek. A Szabadság híd és a Petőfi híd közötti partszakaszt a Műszaki Egyetem régi és új épületei határozzák meg. A műegyetem pavilonrendszerben épült régebbi épületei a Gellért tértől a Bertalan utcáig terjedő szakaszon állnak, az újabbak a Bertalan utca másik oldalán fekvő műegyetemi sportpályák helyén, az 1945 után megindult fejlesztési program megvalósulásának eredményeként épültek. A legújabb épületek pedig már a Karinthy Frigyes útig és az Irinyi József utcáig terjednek.

49 A MÁV hegyeshalmi vasútvonalának töltése, a Dombóvári út, a Budafoki út, és a Duna-part által határolt háromszög alakú terület végleges rendezése, a Petőfi híd budai hídfőjének újjáépítése után készült, egy háború előtt elfogadott terv felhasználásával, A terv gerince egy a híd tengelyében kialakítandó 100 méter széles útvonal, ami az egykori Verpeléti út becsatlakozásánál körtérrel zárul, majd a 80 méter széles Irinyi József útban folytatódik,

50 A kialakított körtér és a Duna közötti szakaszon a Műszaki Egyetem épületei alkotnak utcaképet, Az ötvenes években szocialista realista stílusban a Gépészmérnöki kar épületei,

51 majd a hatvanas években már ismét modern felfogásban a „D" jelű tanszéki épület,

52 majd az „E" jelű oktatási épület

53 és a Vílla-