Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

5, kép, X. Harmat utca, lakótelep. Épült: 1968 nyéknek eleget téve, beilleszkedjenek a hidak és a szemközti hegyek összképébe és azokkal egységes városképet nyújtsanak. A Duna-parti szállodasor az ostrom idején történt elpusztulása óta a városrendezésnek egyik legérzékenyebb pontja volt e partszakasz újjáépítése. Az Erzsébet híd és Lánchíd között húzódó terület, a pesti partoldal funkcionálisan és építészetileg is a legfontosabb, legjellegzetesebb része. Ez a partsáv, s ennek beépítése képviseli a Duna pesti oldalán a történelmi városmagot. így a 19. század elején épült klasszicista házsor egységes és jó arányú épülettömegeivel már európai rangú együttes volt, a metropolissá növekedett századvégi Budapest eklektikus szállodasora pedig már az egyre nagyobb idegenforgalmat vonzó város jelképe lett. A Carlton, a Hungária, a Ritz, a Bristol szobáinak kényelme, éttermeinek, kávéházainak színvonala, a korzó tarka, nyüzsgő élete és a budai oldal látványa páratlan vonzerőt jelentett a partszakasz számára. Sok vita és kísérlet folyt a szállodasor helyének beépítéséről. Az első alapgondolat az volt, hogy a Vigadó épülete érvényesülhessen, a Vigadó tér pedig egy harmadiktérfalat kapjon, az épület tömeg- és homlokzatformálásában pedig az UVATERV

26 modern, a háború után épült székházával legyen rokon.

27 E terv készítésével egy időben tervpályázatot írtak ki az Apáczai Csere János utca - Eötvös tér - Duna-korzó közötti területre is, ahová a MTA Könyvtárának új épületét tervezték elhelyezni. A pályázatok zöme - a program nagysága miatt - egy nagytömegű, hasáb alakú épületet tervezett,

28 A pályázati tervek között természetesen volt különbség, de alapkoncepcióját tekintve ez volt a jellemző a Dunapart városképe szempontjából. Más elgondolások szerint a zsúfolt belváros fellazítását szolgálná, ha zöldfelületbe állított pontházak készülnének. Ilyen javaslatok már 1946-ban is felmerültek, de az 1963-ban meghirdetett tervpályázat első díjas tervei is 18-20 emeletes toronyszálló építését javasolták, A történeti városképet féltő szemlélet Pest horizontális jellegű beépítésének erőszakos megbontásától félve alacsonyabb tömegű, korszerű megfogalmazású épületek létesítését kívánta. Az 1966-ban elkezdődött Hotel Intercontinental [Budapest Mariott Hotel] (8. kép) luxusszálló tervezésében ez a felfogás öltött testet, bár megépült tömegével még így is sok ellenszenvet váltott ki. A Duna-part léptékváltását azonban napjainkban már nem érezzük elhibázottnak. A magas szobaszám igénye, és a panoráma maradéktalan kihasználása kedvező építészeti kialakítást eredményezett, s így az összes szobák Dunára nézőén épültek meg. A szobák mellett a közösségi és vendégforgalmi helyiségek is a dunai oldalra kerültek. A „T" alakú beépítésű épület Dunára merőleges része és a Dunával párhuzamos épületszár-